TechtudSzerző: origo 2026. 08. 18. 1 percnyi olvasás
A Brookhaven Nemzeti Laboratórium STAR kísérletének eredményei szerint a barionszám megőrzésében az eddig feltételezettnél fontosabb szerepe lehet a barioncsomópontnak.
A Science folyóiratban megjelent tanulmány a nagy energiájú atommag-ütközések során létrejövő részecskék eloszlását vizsgálta. A kutatásban a Brookhaven Nemzeti Laboratórium STAR kísérletének adatait elemezték.
A mérések során három fontos jelenséget azonosítottak. Ezek között volt a protonok váratlanul erős oldalirányú szóródása, valamint az is, hogy a barionszám áramlása eltérően viselkedett az elektromos töltés áramlásához képest. A kutatók szerint az eredmények egy olyan modellel magyarázhatók, amelyben a barioncsomópontok önállóan is mozoghatnak.
Az elméleti modellek szerint a protonokat és neutronokat felépítő három kvarkot összekötő gluonok Y alakú szerkezetet alkothatnak. Ennek középpontjában helyezkedhet el az úgynevezett barioncsomópont.
A STAR kísérlet most olyan kísérleti eredményeket szolgáltatott, amelyek első alkalommal utalhatnak arra, hogy ennek a struktúrának valóban szerepe lehet a barionszám megőrzésében.
A nemzetközi kutatócsoport munkájában magyar szakemberek is részt vettek. Az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének Csanád Máté vezette Femtoszkópia Kutatócsoportja közreműködött a tanulmány szakmai bírálatában, valamint a STAR kísérlet detektorainak üzemeltetésében és különböző femtoszkópiai mérésekben.
„Ez a felfedezés nemcsak a részecskefizika szempontjából áttörő, hanem kozmológiai jelentőségű is, hiszen közelebb vihet minket az univerzumunkat felépítő anyag eredetének megértéséhez” – mondta Csanád Máté, az ELTE egyetemi tanára, a Fizikai és Csillagászati Intézet igazgatója.
A kutatók szerint egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a barionszámot teljes egészében a barioncsomópont hordozza-e. Az is lehetséges, hogy a barionszám megoszlik a kvarkok és a csomópont között.
A kérdés tisztázásában fontos szerepet kaphat a Brookhavenben épülő Elektron-Ion Ütköztető, vagyis az EIC. A tervek szerint az új létesítmény programja várhatóan a 2030-as évek közepén indulhat el, és további kísérletekkel segítheti a kutatókat az anyag alapvető szerkezetének és eredetének megértésében.
Napi