A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szarvasmarha-állományban mutatta ki a lépfene kórokozóját. A hat állat hirtelen elhullása után indult vizsgálat egy nagy létszámú, kizárólag húshasznú szarvasmarhákat tartó borsodivánkai gazdaságban.

A hatóság az eset után azonnal megtette a szükséges járványügyi intézkedéseket. A Nébih tájékoztatása szerint a telepen valamennyi fogékony állatot beoltották lépfene ellen.

A fertőzés azonban nem csak Borsodivánkán jelent meg. A Nébih megerősítette, hogy a közeli Heves vármegyei Poroszlón is igazolták a baktérium jelenlétét, miután egy szarvasmarha hirtelen elhullott.

Poroszlón szintén azonnal megkezdték a védekezést. A tünetmentes állatokat megelőző céllal vakcinázták, a klinikai tüneteket mutató, illetve nem vakcinázható egyedeket pedig antibiotikummal kezelték.

A vizsgálatba a honvédség szakembereit is bevonták: a Nébih a Magyar Honvédség Járványvédelmi és Tudományos Kutató Intézetének együttműködését kérte a környezeti minták elemzéséhez.

Évtizedekig fertőzőképes maradhat a talajban

A lépfene különösen azért jelent komoly problémát az állattartók számára, mert a betegséget okozó baktérium spórái hosszú időn keresztül életképesek maradhatnak a környezetben. A betegség nem tekinthető ragályosnak: a kórokozó a külvilágban nem szaporodik, és jellemzően nem terjed közvetlenül állatról állatra.

A fertőzés leggyakoribb forrása a Bacillus anthracis spóráival szennyezett talaj. Ritkábban szennyezett ivóvíz vagy takarmány is okozhat megbetegedést.

A Nébih szerint a talajban akár évtizedekig is életképes spórák bizonyos környezeti változások hatására ismét a felszínre kerülhetnek. Ilyen lehet például egy aszályos időszak, árvíz vagy különböző földmunkák.

Ez azt is jelenti, hogy egy korábban fertőzött terület hosszú idő után is veszélyt jelenthet az állatokra.