Bár ez a forróság, ami maximum meleggé csillapodik néhány nap múlva, nagyon rátelepszik az ember agyára, testére, minden érzékszervére, mégsem szabad, hogy „könnyelműségre csábítson”. Ez esetben nem egy Trabantos száguldás lenne a könnyelműség, hanem a gyorsételek választása az egészséges, házi koszt helyett, hogy elkerüljük a konyhában aszalódást.

Persze nem hibáztatható azért senki, ha nem akarja begyújtani a gázt, tovább emelni a lakás hőmérsékletét, vagy ha nem szeretne mosatlant gyártani, a tűz mellett állni csorgó verejtékkel a derekán. De! Ne engedjünk akkor sem a fastfoodnak, a gyorséttermek kínálatának, vagy a hipp-hopp elkészülő ultrafeldolgozott ételeknek. Kiderült, nem csak a testnek tesznek rosszat, a mentális egészségünknek is. Depresszióhoz, demenciához, szorongáshoz vezetnek, ha nagy mennyiségben fogyasztjuk őket.

Sokáig elhanyagolták az agyi hatások vizsgálatát, mert nehéz pontosan számszerűsíteni őket. De tudjuk, a nyugati étrend tele van cukorral, sóval, adalékanyagokkal, zsírral és ezeket régóta társítják a szívbetegségek, cukorbetegség és a rák kockázatának növekedésével. Kérdés, az ultrafeldolgozott ételek a mentális egészségünkre is hatnak-e?

Homályos kategóriák

Számos tanulmány hozza összefüggésbe az ultrafeldolgozott élelmiszereket kognitív rendellenességekkel, de még mindig nincs sok közvetlen ok-okozati összefüggésre vonatkozó bizonyíték. Sőt, hogy pontosan milyen élelmiszereket sorolunk ebbe a kategóriába, az sem tisztázott még.

A legtöbb ország a NOVA osztályozást használja, amely az élelmiszer-feldolgozási szintek kategorizálására szolgál, de anélkül, hogy meghatározná azok egészségre gyakorolt hatását. A kutatások szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek túlzott és rendszeres fogyasztása komoly egészségügyi kockázatokkal jár, elhízással vagy szívbetegségekkel. A csoportosítás első szintje a NOVA 1, a feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek csoportja: a természetes élelmiszerek adalékanyagok nélkül (pl. banán, tojás, gomba, tej, nyers hús).

A második szint, a NOVA 2 az olyan konyhai összetevőket és „segédanyagokat” tartalmazza, amelyeket ételkészítéshez használunk (olaj, vaj, cukor, só). Ezeket önnmagukban ritkán fogyasztjuk. A harmadik szint, a NOVA 3 a feldolgozott élelmiszerek kategóriája, amik tartósítva vannak (sajtok, sós lében eltett zöldségek, halkonzervek, de a bor és a bacon is). Ezek általában két-három összetevőből állnak.

A valódi veszélyt a negyedik szint, a NOVA 4, vagyis az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF) jelentik. Ezekben alig található „eredeti” élelmiszer, de bővelkednek a színezékekben, ízfokozókban, emulgeálószerekben és textúrajavítókban. Ide sorolhatók a szénsavas üdítők, chipsek és a jégkrém. De a bolti gyümölcsjoghurtok többsége is a sok sűrítőanyaggal és aromával, a szeletelt tartós kenyerek, az instant levesek, a nuggets-ek, és a csecsemőtápszerek egy része is ebbe a kategóriába esik a sok adalékanyag miatt.

A bél-agy tengely titkai

2024-ben egy körülbelül 30 ezer embert 18 éven át követő tanulmány kimutatta, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának arányában bekövetkező minden 10 százalékos növekedés jelentősen növeli a kognitív hanyatlás és a stroke kockázatát. Egy másik, brazil tanulmány szerint azok, akik energiájuk több mint 19,9 százalékát rendkívül feldolgozott élelmiszerekből fedezték, gyorsabb kognitív képességcsökkenés jelentkezett.

Egy tavalyi analízis pedig azt mutatta meg, hogy ezek az élelmiszerek túlzásba vitt fogyasztása összefügg a demencia, a Parkinson-kór és a szklerózis multiplex kialakulásának fokozott kockázatával. Más tanulmányok szintén összefüggésbe hozzák őket a depresszióval és a szorongással. A nehézség ugyanaz marad: a tanulmányok megfigyeléseken alapulnak, ezért nehéz ok-okozati összefüggéseket megállapítani.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel a fő gond az, hogy magas só-, zsír- és cukortartalmuk megzavarja a bélmikrobiomot, csökkenti a hasznos baktériumok számát, amelyeknek ott kellene élniük. Ez gyengítheti a bélnyálkahártyát, áteresztőbbé téve azt. Ezután több káros anyag jut be a véráramba, majd az agyba. Ez az agy-bél tengely hálózata, amiben a bélidegrendszer, a bolygóideg és a bélmikrobiom kapcsolódásaiból állandó jelek áramlanak a testben. A magas zsír- és cukortartalmú étrend gyulladást okoz és a gyulladások szorosan összefüggenek a mentális egészséggel, főleg a depresszióval.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Doucefleur / iStockphoto / Getty Images)