index Belföld

Már tesztelik az új M1 Híradót, de szeptemberre csúszhat a visszatérés

Szerző: index 2026. 08. 18. 3 percnyi olvasás


Már tesztelik az új M1 Híradót, de szeptemberre csúszhat a visszatérés

A Független Közmédia Testület felállítása körül is komoly vita bontakozott ki.


Sajtóbeszámolók szerint már próbaadásokat tartanak az M1 Híradó újraindítása előtt. Az egyik próbáról egy kép is kiszivárgott, amelyen Heer Orsolya műsorvezető látható. Az M1 Híradó eredetileg augusztus 20-án tért volna vissza a képernyőre. A jelenlegi műsorterv alapján azonban ez már nem tűnik tarthatónak:

a műsor újraindítását szeptember 7-re tehetik, így a hírszolgáltatás csaknem két hónappal az M1 Híradó leállítása után folytatódhat.

A csúszás hátteréről hivatalos indoklás nem ismert. Ugyanakkor az újraindítás előtt jelentős személyi változások zajlottak a közmédiában. Mindössze hat nappal az eredetileg tervezett augusztus 20-i visszatérés előtt az MTVA újabb tucatnyi munkatársat függesztett fel. A lépés a Híradó és a Kossuth rádió Krónika című műsorának munkatársait, köztük szerkesztőket is érintett, azután, hogy korábban a híradó kiválasztott főszerkesztőjének kinevezését is visszavonták.

Az új közmédia irányításáról is vita zajlik

A híradó újraindítása mellett információk szerint a közmédia átalakításának másik fontos eleme, a Független Közmédia Testület felállítása körül is komoly vita bontakozott ki. Hat meghatározó médiaszakmai szervezet vitatja a Közszolgálati Tanács jogértelmezését a testület médiaszakmai tagjainak kiválasztását illetően.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, az Önszabályozó Reklám Testület, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Reklámszövetség, valamint a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete közös levélben kifogásolta az eljárást.

Az egyik legfőbb vitapont, hogy a jelölő szervezetek képviselői rendelkeznek-e szavazati joggal a jelöltek kiválasztásakor.

A szakmai szervezetek szerint a médiatörvény a három jelölt kiválasztását az ülésen részt vevők egyszerű többségéhez köti, ezért szerintük a jelölő szervezetek képviselőinek nem csupán tanácskozási joggal kellene rendelkezniük.

A Közszolgálati Tanács azonban nem fogadta el ezt az értelmezést. Fábri György, a tanács elnöke válaszlevelében azt írta, hogy a jelölő szervezetek képviselőit nem illeti meg szavazati jog. A tanács szerint a törvény a parlament elé kerülő személyeket a Közszolgálati Tanács jelöltjeiként kezeli, ezért nem lenne életszerű, ha a jelölő szervezetek akár le is szavazhatnák a tanács által kiválasztott jelölteket.

Kérdés a kiválasztási szempont is

A szakmai szervezetek azt is kifogásolták, hogy az értékelési szempontrendszer túl nagy hangsúlyt helyez a szerkesztőségi, médiatudományi és médiaoktatási tapasztalatra. Szerintük a Független Közmédia Testület feladatai között számos vállalatirányítási, pénzügyi és gazdálkodási kérdés szerepel, ezért az ezeken a területeken szerzett tapasztalatnak is jelentős súlyt kellene kapnia.

Ebben a kérdésben a Közszolgálati Tanács már egyetértőbb álláspontot képvisel: Fábri György szerint a vállalatirányítási és menedzsmentkompetenciákat az előzetes értékelésnél is figyelembe vették, és a meghallgatásokon is vizsgálni fogják.

(Borítókép: Az MTVA épülete. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

ad

További tartalom Önnek