KülföldSzerző: origo 2026. 08. 18. 2 percnyi olvasás
Nem csak az időjárási körülmények számítanak.
A közelmúltban erdőtüzek pusztítottak Horvátországban. A Lokva Rogoznica térségéből Omiš közelébe terjedő tűzben egy ember meghalt, 38-an megsérültek, és mintegy ezer hektárnyi növényzet égett le. A lángok 28 házat, 106 járművet és 45 hajót pusztítottak el, lakosok és turisták ezreit pedig evakuálni kellett vagy ideiglenesen elhelyeztek – írta az Index.hr.
Nagyobb tüzek alakultak ki Dugi otokon, a Pelješac-félszigeten, a Dinara-hegységben, Bračon és Zára térségében is. A sorozatos tűzesetek után ismét felmerült, hogy az aleppói fenyő jelenléte mennyiben járul hozzá a lángok gyors terjedéséhez.
Milivoj Franjević, az Erdészeti és Faipari Kar docense szerint az aleppói fenyő valóban rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek növelhetik a tűzveszélyt. Száraz tűlevelei, ágai és kérge könnyen éghető réteget alkothatnak a talajon, a lombkorona pedig gyantát és illékony terpéneket tartalmaz.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy egészséges aleppói fenyő nem gyullad meg olyan könnyen, mint azt sokan gondolják. A problémát elsősorban a fák alatt felhalmozódó száraz fű, tűlevél, ág, cserje és elhalt fa jelenti. Ha ez az anyag meggyullad, olyan magas hőmérséklet alakulhat ki, amelynek hatására a talajszinten terjedő tűz eléri a lombkoronát. Erős szélben ilyenkor koronatűz alakulhat ki, amely Franjević szerint óránként több mint 30 kilométeres sebességgel is terjedhet.
A kockázatot ezért nem kizárólag az adott fafaj határozza meg. Fontos tényező a fák sűrűsége, a száraz növényi anyag mennyisége, az aljnövényzet és a lombkorona kapcsolata, valamint a terep, a szél és az aszály időtartama is. A kiszáradt mediterrán cserjések és más növényfajok ugyancsak intenzíven éghetnek.
Az aleppói fenyőnek fontos ökológiai szerepe is van. Pionír fajként gyorsan megtelepszik a leromlott karsztvidékeken, védi a talajt az eróziótól, segít megőrizni a nedvességet, árnyékában pedig később őshonos növényfajok is fejlődhetnek.
Franjević példaként Rab szigetét említette, ahol az aleppói fenyő segítségével kezdték meg az erdők helyreállítását. A kialakult árnyék és nedvesebb környezet lehetővé tette a magyaltölgy fejlődését, a fenyőállományt pedig később fokozatosan ritkították.
A szakértő szerint ezért nem az aleppói fenyők tömeges kivágása jelenti a megoldást. Ehelyett a sűrű erdőállományok ritkítására, a száraz biomassza eltávolítására, a lombkoronák közötti összefüggő kapcsolat megszakítására és vegyes erdők kialakítására lenne szükség. Különösen fontos a településekkel és az infrastruktúrával közvetlenül érintkező erdős területek megfelelő kezelése.
A szakértő szerint a legsúlyosabb helyzet akkor alakul ki, amikor a gyúlékony lombkorona, az évek alatt felhalmozódott száraz növényi anyag, a szélsőséges aszály és az erős szél egyszerre van jelen. Ilyen körülmények között a talajszinten kialakuló tűz gyorsan megállíthatatlan koronatűzzé válhat.
A probléma nem kizárólag Horvátországot érinti. A Financial Times által ismertetett adatok szerint az idei európai tűzszezonban eddig csaknem 500 ezer hektár égett le, a károk pedig már az első két hónapban meghaladták a hárommilliárd eurót. Az erdőtüzekkel kapcsolatos európai költségvetési források mintegy 90 százalékát oltásra, és mindössze 10 százalékát megelőzésre fordítják. Spanyol erdőmérnökök becslése szerint ugyanakkor minden megelőzésre fordított euró mintegy száz eurónyi oltási költséget takaríthat meg.
Az Európai Bizottság 2026 márciusában új, integrált erdőtűzkockázat-kezelési megközelítést fogadott el. Ennek egyik célja, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a megelőzés és a veszélyeztetett területek felkészítése.
Napi
Franjević szerint az erdészek és a tűzoltók tisztában vannak azzal, milyen intézkedésekkel lehet mérsékelni a veszélyt. A gyakorlati megvalósítást azonban nehezíti a pénz- és munkaerőhiány, a dalmáciai hátország elnéptelenedése, valamint a nagy kiterjedésű, nehezen megközelíthető területek kezelése.