A nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett „kétezres” határozattal intézkedett az Orbán-kormány utolsó döntései között a közpénzek felgyorsított kifizetéséről. A HVG birtokába került 2080/2026. számú kormányhatározat − amely „A kormányzati átadás-átvételi folyamattal kapcsolatos költségvetési kérdésekről” címet viseli − a Magyar Közlönyben nem jelent meg.

A dokumentum feketén-fehéren rögzíti a feladatot:

A kormány célja a kormányzati feladatok átadás-átvételének végrehajtása olyan módon, hogy a kormányzati ciklus lezárásáig a kormány által vállalt kötelezettségek pénzügyi teljesítése maradéktalanul megtörténjen.

A határozat értelmében a kormány szerint „valamennyi jogszerűen vállalt, fedezettel bíró kifizetést szükséges a kormányzati átadás-átvételi folyamat végéig lezárni, illetve teljesíteni, hogy a kifizetés […] további mérlegelés nélkül ezen kormányzati cikluson belül megtörténhessen”.

Annak érdekében, hogy a pénzmozgásnak semmi ne szabjon gátat, az Orbán-kormány visszavonta a kötelezettségvállalások korlátozásáról szóló korábbi, 2025-ös (szintén nem nyilvános) határozatát, és utasította a minisztereket, hogy szükség esetén költségvetési átcsoportosításokkal biztosítsák a forrásokat. A HVG megjegyzi, hogy az Orbán-kabinet egyetlen év alatt 107 hasonló, nem nyilvános vagy titkos döntést hozott − köztük a Brüsszelbe tervezett állami luxusétteremről szólót is.

Ellentmondás a kommunikáció és a valóság között

A döntés éles ellentétben állt a nyilvános politikai kommunikációval. Míg a háttérben már a hatalomátadásra készültek, Orbán Viktor a nyilvánosság előtt győzelemről beszélt: március végén úgy fogalmazott, hogy „itt egy nagy siker lesz”, beszédet mondott a budapesti patrióta-világtalálkozón, az áprilisi kampányhajrában pedig azt hangoztatta, hogy „nyerésben vagyunk”.

A cselekvési minták és az átláthatóság szempontjából érdemes összevetni a különböző kormányzati gyakorlatokat:

• Orbán-kormány (2080/2026. határozat): Felgyorsította a kifizetéseket, feloldotta a korábbi korlátozásokat, hogy a felülvizsgálatok elkerülésével még a ciklus vége előtt kifizessen minden vállalt kötelezettséget.
• Bajnai-kormány (2010 eleje): Csaknem fél évvel a választások előtt döntési moratóriumot hirdetett többek között a személyi kérdésekben, az állami vagyon átruházásáról, közbeszerzésekről és támogatási szerződésekről, hogy ne kösse meg a leendő kabinet kezét.
• Tisza-kormány (2026): Önkorlátozást és transzparenciát vállalva elrendelte, hogy a jövőben költségvetési átcsoportosítás kizárólag nyilvános határozatban hozható.

Milliárdos tételek a ciklus utolsó heteiben

A HVG által feltárt adatok szerint a választások előtti időszakban több kiemelkedő összegű megállapodást és keretemelést hajtott végre a leköszönő kormányzat:

• Mohácsi Duna-híd és úthálózat-fejlesztés: A 2044/2026. számú nem nyilvános határozattal 76 milliárd forinttal emelték meg a beruházás keretét, utasítva Lázár Jánost a szerződésmódosítás március 31-i hatálybaléptetésére. A Szíjj László-féle Duna Aszfalt által elnyert 360 milliárdos projektet a Tisza-kormány utóbb felfüggesztette, miután Vitézy Dávid miniszter szakértői anyagokkal tárta fel a beruházás indokolatlanságát és túlzó árát. Az ügyben eddig 59 milliárd forint előleget sikerült visszaszerezni.
• Századvég: A NER-es gondolattartály 2026 első három hónapjában 7,6 milliárd forintos állami megrendeléshez jutott.
• 4iG: Kevéssel a választások előtt 1311 milliárd forintos értéken kötöttek vele szerződéseket.
• Titkosított kötelezettségvállalások: A feltárt dokumentumok szerint a leköszönő kabinet 2056-ig titkosítva mintegy 5000 milliárd forintnyi rejtett költésre adott felhatalmazást saját magának.

(Borítókép: A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor [k] a kormányülésen a Karmelita kolostorban 2026. március 11-én. Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / Kaiser Ákos / MTI)