KultúraSzerző: origo 2026. 08. 18. 2 percnyi olvasás
A Zemplélni Fesztiválról kérdeztük Hollerung Gábort.
A Zempléni Fesztivál történetének kezdetét Hollerung Gábor szerint alapvetően meghatározta az alapítóknak az az elképzelése, hogy a térség kisebb-nagyobb településeinek értékeire építve kívántak magas színvonalú művészeti fesztivált létrehozni. Magasra tették a mércét, világhírű művészeket hívtak meg, a közönség jelentős része pedig Budapestről érkezett a programokra. A 2000-es évek közepén még erősen élt az a szemlélet, hogy elsősorban a legmagasabb művészi értéket képviselő produkcióknak kell helyet adni.

A fesztiváligazgató úgy látja, ezt az örökséget változatlan formában nem lehetett és nem is lett volna érdemes továbbvinni. A magas minőségből nem akartak engedni, de néhány év tapasztalata után fokozatosan szélesítették a fesztivál kínálatát.
A fordulatot részben az jelentette, amikor megtapasztaltuk, milyen nyitottan és szeretettel fogadnak minket a kisebb településeken. Amit adunk, az számukra befogadható, és ha nem, akkor magyarázattal segítjük a megértést
– fogalmazott. Ez a közvetlenség azóta a fesztivál egyik védjegye lett. A Budafoki Dohnányi Zenekar kisebb formációi is éppen azért váltak népszerűvé, mert a koncertekhez személyesség és kommunikáció társul. A műsorokban pedig természetesen megfér egymás mellett Bach vagy Mozart, emellett a tangó vagy más populárisabb műfaj. Mára olyan törzsközönsége alakult ki a fesztiválnak, amely évről évre visszatér Zemplénbe.
Ide érdemes eljönni akár úgy is, hogy meg sem nézi az ember a műsort, mert biztos, hogy mindenki talál magának olyat, ami számára tetsző
– mutatott rá Hollerung Gábor. A jubileumi évben is ezt a sokszínűséget mutatja a program: a fesztiválon a komolyzene mellett jazz, népzene, világzene, színházi és kamaraprodukciók, tánc, családi programok és kiállítások is helyet kapnak.
Aki ma indul el, részt vehet Disznókőn Takács Nikolas koncertjén, Széphalmon pedig Vecsei H. Miklós és Balla Gergely József Attila-estje, a Mondjad, Atikám! lesz látható.
–árulta el Hollerung Gábor, majd néhány műsort kiemelt a további programokból: Tokajban megnyílik az Arany Sas Élmény- és Rendezvényközpont, ahol a Kodály Kórus és a Steve Jazz Trió közös produkciója mutatja meg, hogyan találkozhat a régi zene a jazzel. A fesztiváligazgató szerint ebben a reneszánsz és barokk zenéből „egyszer csak jazz lesz”: a produkció azt mutatja meg, hogyan maradhat egy régi zenei anyag önazonos, miközben „teljesen friss arcát mutatja”. Szerdán a Magna Cum Laudénak lesz egy szimfonikus koncertje a Budafoki Dohnányi Zenekarral Sárospatakon. Augusztus 20-án Nyári Károly Sinatra-estje és a Budafoki Dohnányi Zenekar Cinefonic koncertje szerepel a programban. Nyári Károly meghívására különösen régóta készültek. A következő napokban különleges helyszínekből sem lesz hiány. A bózsvai Tilia Kúriában Vivaldi és Piazzolla Négy évszak-világa találkozik, Szegiben Roby Lakatos és a Budapest Ragtime Band lép fel, Borsiban pedig a BDZ Big Band és Micheller Myrtill koncertezik. Szerencsen Rossini Kis ünnepi miséjét vezényli Hollerung Gábor a Munkás Szent József-templomban, amelyet „nagyszerű akusztikájú helyszínnek” tart. A fesztivál utolsó hétvégéjén Bősze Ádám is érkezik, akit a fesztiváligazgató „elképesztő személyiségnek” nevezett, ahogyan a zenéről képes beszélni. Lesz a közkedvelt Megérthető zene előadás is szombaton, Sárospatakon, a műsoron pedig Beethoven V. szimfóniája szerepel, amelyet Hollerung Gábor vezényel és magyaráz.
A jubileumi fesztivált is, mint tradicionálisan mindig a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje zárja augusztus 23-án, Sárospatakon. Az együttes fellépése révén a fesztivál visszakapcsolódik az alapítókhoz.