Az autógyártók nem szívesen beszélnek az elektromos autóknál létező töltési veszteségről, hiszen a szabványos fogyasztásba az nem számít bele, azonban ki kell azt fizetnie az ügyfélnek azt az energiát is, ami történetesen ahhoz kell, hogy az áram belekerüljön az akkumulátorba. Az ADAC német autós klub rendszeresen vizsgálja ezt a rejtett költségfaktort az új modelleknél is, és a megfelelő töltési módozat kiválasztásával lehet igazán kordában tartani a dolgot.

Megfelelő elektromos autó töltéssel csökkenthetőek a töltési veszteségek

A legmagasabb töltési veszteséget az egyszerű konnektorról (240 V, 2,3 kW) való töltésnél mérték, átlagosan 15% az érték. Meglepő módon az egyik legújabb konstrukció, a Mercedes-Benz CLA 350-esnél 24,2% lett ez a veszteség, azaz ennyi áram megy veszendőbe a töltés során. Fali töltő használatakor csak a teljes (11 vagy 22 kW) teljesítmény használatakor megy hatékonyan a töltés, ilyenkor 7% alatt marad a veszteség. Megvizsgálták még a csökkentett teljesítményű fali töltőt is (4,2 kW), ami például a saját napelemből töltésnél jellemző – a 13%-os töltési veszteség épp csak jobb a normál konnektor használatánál.

Az ADAC ajánlása szerint a konnektor csak szükségmegoldásnak jó, nem csak töltési veszteség, de biztonság szempontjából is, hiszen az egyszerű dugaljban nincs olyan hőmérséklet-érzékelő, ami probléma esetén leállítaná a töltést. A legjobb, ha az elektromos autót a saját maximális teljesítményével töltjük, a napelem-rendszer számára pedig saját hálózati akkumulátort helyezzünk üzembe, ami akkor is tudja hasznosítani az áramot, ha az autó épp nem otthon parkol.