• A kenyér a bőség, a termékenység és az élet egyik ősi szimbóluma.
• Az új búzából készült első, szakmai zsűri által kiválasztott kenyeret megszentelik.
• A megszentelt kenyeret a magyar zászló színeiben pompázó szalaggal kötik át, és augusztus 20-án bárki megkóstolhatja.

Kevesen tudják, de augusztus 20-án az államalapításon kívül az új kenyeret is ünnepeljük. Ennek a hagyománya egészen a középkorig nyúlik vissza annyi különbséggel, hogy akkoriban még júliusban tartották, majd 1818-tól került egy kalap alá az államalapítás és az új kenyér ünnepe. Te sem tudsz ellenállni a frissen sült, ropogós héjú finomságnak? Nemsokára bőven lesz alkalmad falatozni!

8+1 tény az új kenyér ünnepe kapcsán

A kenyér évszázadok óta a magyar kultúra és mindennapi élet egyik legfontosabb élelmiszere, amelyhez számos hagyomány és népszokás kapcsolódik. Az új kenyér ünnepe a betakarítás és az államalapítás összekapcsolódásával vált augusztus 20-a egyik meghatározó hagyományává. Honnan ered ez a szokás, és mit jelképez a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér?

1. Az élet jelképe

A kenyér az ember legalapvetőbb élelmiszere. Pontosan ezért az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. Ezért is kötődött össze az államalapítás, azaz az „ország születésnapjának” ünnepe az új kenyérével. Az utóbbit már a középkori magyarok is tartották.

2. Korábban tartották meg

A középkori magyarok július 15-én tartották az ünnepet, egészen 1818-ig. Ebben az évben engedélyezte először Ferenc császár, hogy a Budán őrzött Szent Jobbot a budai Várhegyen egy körmenet keretei között körülhordozzák az ország születésnapja alkalmából. Ez azóta minden évben a program része. Az új kenyér ünnepe valószínűleg azért fonódott össze augusztus 20-ával, mert az aratás ünnepének is fontos része volt ez, csakúgy, mint a Szent Jobb körmenetnek az étel, így logikusnak tűnt, hogy egy napra időzítsék.

3. A szalag a lényeg

Az új kenyér legfontosabb kiegészítője, amely nélkül nem is lehetne ünnepi étel, az a nemzeti színű szalag. A piros, fehér, zöld madzag a hazát, a kenyér pedig, mint már tudjuk, az életet jelképezi. A kettő együtt a haza és az élet összekapcsolódását hivatott megmutatni.