Lassan száz napja, hogy hivatalba lépett a Tisza-kormány. Az Országgyűlés május 9-én választotta meg Magyar Pétert miniszterelnökké, 16 miniszterből álló kabinetje pedig május 12-én tette le a hivatali esküt a Parlamentben. A Magyar Péter vezette kormány több területen is jelentős változásokat ígért: rendszerváltást, új politikai kultúrát és az Orbán-kormány által hátrahagyott állapotok felszámolását. A kormányváltással idén nyáron el is maradt a már megszokott politikai uborkaszezon: a sok rendkívüli parlamenti ülés, a Tisztítótűz művelet, az uniós pénzek hazahozatala, az Alaptörvény 17. módosítása, az energiaválság és az új köztársasági elnök megválasztása is folyamatosan uralta a hazai közbeszédet.

A Tisza-kormány jó irányba indult el, és az első száz nap alapján időt kell adni az új kabinetnek – mondta az Origónak Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke.

– Új minisztériumokat kellett létrehozni, szakminisztériumokat, új struktúrákat kellett fölállítani, szembe kellett nézni azzal a szétesett, lepusztult, kirabolt költségvetéssel, amit Orbánék maguk után hagytak. Tehát újra kellett építeni szinte mindent – sorolta, majd rámutatott: mindezek fényében – és ezt szerinte a közvélemény-kutatások is alátámasztják – a Tisza-kormánynak a lakosság részéről bőven több mint száz nap türelmi idő áll rendelkezésére.

Magyar Péter stílusát lehet vitatni

Gyakran vetik Magyar Péter szemére, hogy kormányzása igazából nem más, mint egy „abszolút filmszínház”. Kritikusai szerint a látványos politikai szereplés, az ellenzék folyamatos támadása és a közösségi média használata sokszor fontosabbá vált a tényleges kormányzati munkánál. Horn Gábor ezzel szemben úgy látja, hogy Magyar Péter néha ugyan kicsit „túlmozgásos”, de éppen azzal szakított az Orbán-korszak gyakorlatával, hogy folyamatosan jelen van a politikai életben, és a parlamentet is újra a politikai vita egyik fontos színterévé tette.

 – hangsúlyozta.