A magyar parlament hétfőn módosította az alkotmányt, hogy eltávolítsa az ország köztársasági elnökét, Sulyok Tamást Magyar Péter miniszterelnök „purgatóriumnak” nevezett – elődje, Orbán Viktor politikai hagyatékának lebontására irányuló – terve részeként.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A kérdést az áprilisi választáson aratott elsöprő győzelme után hatalomra kerülő Magyar Péter Tisza-párt első politikai próbájának tekintik.

Bár az elnök leváltási kísérlete a közvélemény támogatását élvezi, a folyamat jogilag visszafelé sülhet el – mondták szakértők. Az Euronews ismerteti a miniszterelnök és a magyar köztársasági elnök harcának részleteit.

Miért veszi célba Magyar Sulyok elnököt?

Az áprilisi választáson elsöprő győzelmet aratott Magyar többször is Orbán bábjának bélyegezve sürgette Sulyokot, hogy mondjon le.

Magyar átfogó célja a politikai rendszer teljes átalakítása – nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltást is ígért. Méltatlannak nevezte a 70 éves elnököt a posztra, arra hivatkozva, hogy nem állt ki Orbán megosztó retorikájával és a jogállamiság elleni támadásokkal szemben.

Magyar érvelésének középpontjában az áll, hogy Sulyok a választási kampány során nem tudta megvédeni azokat az ellenzéki aktivistákat és politikusokat, akiket állítólag titkosszolgálati tevékenység célponttá vált.

„Meg kellett volna védenie az alkotmányosságot, amikor annak egyik legfontosabb alapja veszélybe került” – mondta Magyar. "Az a szabály, hogy a titkosszolgálat védi a magyar államot, és soha nem válhat a kormánypárt magánhadseregévé."

Lattmann Tamás jogi szakértő elmondta, hogy a kormánypárt aggályosnak tartja az elnöknek az elítélteknek kegyelmi jogkörét is.

"Ha büntetőeljárást akarnak indítani az előző kormány kulcsfigurái ellen, fennáll a veszélye, hogy az elnök kegyelmet adhat ezeknek az embereknek, és megakadályozhatja a felelősségre vonást" - mondta.

Az elnök válaszolt?

Igen, lényegében azzal, hogy nem fogják kiszorítani.

Sulyok azzal érvel, hogy a parlamentnek nincs oka lerövidíteni mandátumát, és arra figyelmeztet, hogy a lépés alkotmányos válságba sodorhatja Magyarországot. Kizárta a lemondását, a demokráciát fenyegetőnek minősítve Magyar lépését.

„A kérdés az, hogy ez az erő elsöpri-e a jogállamiság nemzetközileg elismert és elfogadott elveit, valamint a valódi képviseleti demokráciát” – áll Sulyok vasárnapi közleményében.

Mi a helyzet a Fidesszel?

Számukra ez is politikai.

A Fidesz, a Sulyokot elsősorban elnökké kinevező párt a "zsarnokság" felé tett lépésnek minősítette az eltávolítási kísérletet, és tiltakozást hirdetett ellene.

A jelöléséért elsősorban Orbán Viktor volt miniszterelnök egy közösségi posztban szólította fel a magyarokat a "kényszeres" kiszorítás ellen. Orbán számára az a baj, hogy már nem olyan népszerű vagy erős, mint volt, földcsuszamlásban kiszorította magát.

„Ha az elnököt erőszakkal eltávolítják hivatalából, Magyarországnak joga van ellenállni. És meg is fogjuk” – mondta Orbán.

Mi a folyamata az eltávolításának?

A parlament hétfői alkotmánymódosítása után Sulyoknak öt napja van eldönteni, aláírja-e azt. Ha megteszi, a módosítás hatályba lép, és elveszíti állását.

Ha ezt megtagadja, a parlament impeachment-eljárást indít azzal az indokkal, hogy nem teljesítette alkotmányos kötelezettségeit, és felkéri az Alkotmánybíróságot mandátumának visszavonására, ami Lattmann szerint kockázatos stratégia.

„Az Alkotmánybíróság megállapíthatja, hogy Sulyok Tamás valóban alaptörvénysértést követett el azzal, hogy megtagadta a módosítás aláírását, de a jogsértés nem elég súlyos ahhoz, hogy indokolja az elmozdítását” – mondta Lattmann.

„Ebben az esetben a bíróság hivatalában hagyhatja Sulyokot, annak ellenére, hogy alkotmányellenesen járt el. Mivel a bíróságnak még mindig a Fidesz által kijelölt többsége van, ez reális lehetőség."

Lattmann megkérdőjelezte azt a tervet is, hogy a köztársasági elnököt ideiglenesen leváltanák a parlament elnökével, megjegyezve, hogy a magyar törvények szerint ez csak akkor megengedett, ha az elnök nem tudja ellátni feladatait.

Azzal érvelt, hogy a jogszabály aláírásának megtagadása nem jelenti automatikusan azt, hogy az elnök nem tudja ellátni a hivatal feladatait, ami további alkotmányos kérdéseket vethet fel. Ráadásul Sulyok azzal érvelhet, hogy alkalmas a hivatalra, csakhogy a miniszterelnök nem akarja.

Ez mind legális?

A kormányzó Tisza-párt azzal érvel, hogy az elnök leváltása kulcsfontosságú választási ígéret volt, amelyet a választók többsége támogat. Magyar a kampány során többször is jelezte, hogy szándékában áll leváltani az Orbán-kormány alatt kinevezett kulcsfontosságú tisztségviselőket, és a 21 Kutatóközpont májusi közvélemény-kutatása szerint a magyar választók 67 százaléka szeretné Sulyok eltávolítását.

"Sulyok Tamás az Orbán-rezsim szimbólumává vált, így teljesen legitim célpontja a miniszterelnöknek" - mondta Lattmann.

Sulyok azonban kitart amellett, hogy elmozdításának nincs alkotmányos oka, és amellett érvel, hogy a hatalmi ágak szétválasztását tiszteletben kell tartani.

"Nincs okom lemondani; nincs alkotmányos alapja a leváltásomnak” – mondta a múlt héten Sulyok, hozzátéve, hogy a módosítás egyetlen egyént céloz, ezért aláássa a jogállamiságot.

Mit mond Brüsszel?

Az Európai Bizottság azt közölte, hogy figyelemmel kíséri az alkotmánymódosítás körüli fejleményeket. Júniusban Michael McGrath, az EU igazságügyi biztosa azt mondta az Euronewsnak, hogy az ilyen személyi változtatások jogosak lehetnek.

"Elkerülhetetlen, ha ilyen szeizmikus változás következik be egy ország politikai helyzetében, hogy változások történnek a személyzetben" - mondta McGrath.

Közben közel 50 képviselő kérte az Európai Bizottságot, hogy sürgősen foglalkozzon a kérdéssel.

Sulyok véleményt kért a Velencei Bizottságtól, az Európa Tanács független jogi szakértőkből álló alkotmányos tanácsadó testületétől, amely segíti az államokat a nemzetközi demokratikus normákhoz való igazodásban.

A Velencei Bizottságot függetlennek és pártatlannak tekintik. Miután delegációjuk júniusban Magyarországon járt, a szakértők októberben tárgyalnak az ügyről.