GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 17. 2 percnyi olvasás
Belgiumban augusztus közepe óta a bevándorlási hatóság megköveteli az érkező ukrán állampolgároktól, hogy töltsék le a Rezerv+ alkalmazást
Új feltételként jelent meg Belgiumban az ukrán katonai kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése az ideiglenes védelemért folyamodóknál. Ukrán menekültek beszámolói szerint már a 18 és 60 év közötti nőktől is kérik a Rezerv+ alkalmazás bemutatását, a belga hatóságok egyelőre nem adtak részletes tájékoztatást a külön nőkre vonatkozó eljárásról.

A Belgiumban bevezetett új gyakorlat kapcsán ukrán menekültek arról számoltak be, hogy az ideiglenes védelem iránti kérelmek benyújtásakor az érkező ukrán állampolgároktól megkövetelik, hogy töltsék le a Rezerv+ alkalmazást, majd mutassák meg az abban szereplő adatokat a tisztviselőknek.
A Strana ukrán hírportál beszámolója szerint a követelményt a 18 és 60 év közötti férfiak mellett már a nőkre is alkalmazzák.
Egy ukrán kérelmező arról írt, hogy aznap, amikor ideiglenes védelmet kapott, az ügyintézők már az új eljárást folytatták le. Állítása szerint olyan nőktől is kérték a szükséges igazolást, akik szülési szabadságon vannak.
A beszámolók szerint a nők esetében azt kell igazolni, hogy nem szerepelnek az ukrán katonai nyilvántartásban, illetve nem állnak körözés alatt sem. A kiskorúakra a közlések szerint nem vonatkozik az ellenőrzés.
A belga Bevándorlási Hivatal hivatalos, jelenleg elérhető tájékoztatója ugyanakkor ennél jóval általánosabban fogalmaz. E szerint az ideiglenes védelem kérelmezőinek
A hivatal nyilvános oldalán jelenleg nem szerepel külön olyan előírás, amely minden 18 és 60 év közötti ukrán nőtől kifejezetten a Rezerv+ használatát követelné meg.
Azonban az Európai Bizottság júliusban olyan tanácsi végrehajtási határozatra tett javaslatot, amely ugyan 2027 márciusáig meghosszabbítaná az ukránok ideiglenes védelmét, ám egy új, szigorúbb ellenőrzést vezetne be az Ukrajnából újonnan érkezők esetében.
A javaslat szerint azoknak, akik az ukrán jog alapján katonai kötelezettségeik miatt nem jogosultak az ország elhagyására, fő szabály szerint nem járna ideiglenes védelem.
A brüsszeli javaslat külön is megemlíti a Rezerv+ alkalmazást, az Európai Bizottság szerint az ukrán hatóságok ezen keresztül olyan dokumentumokat biztosíthatnak, amelyek igazolják, hogy az érintett személy jogosult volt elhagyni Ukrajnát, vagy sem.
A katonai kötelezettségek ellenőrzésére vonatkozó uniós javaslat ugyanakkor egyértelműen kimondja, hogy az új követelmény a már ideiglenes védelemben részesülőket nem érintené. A változás azokra vonatkozna, akik az új szabály hatálybalépése után érkeznek és kérnek védelmet.
Ez azért különösen fontos, mert az Európai Bizottság adatai szerint 2026 áprilisában mintegy 4,4 millió, Ukrajnából elmenekült ember részesült ideiglenes védelemben az Európai Unióban, akiknek körülbelül 58 százaléka nő volt.
A fentiekből úgy tűnik, hogy a belga gyakorlat megelőzte az uniós jogalkotást, és már most alkalmazzál a szigorúbb szabályokat, azonban a belga Bevándorlási Hivatal nyilvános oldalán továbbra sem található külön, nőkre szabott Rezerv+ követelmény.
Az ideiglenes védelem uniós feltételeinek szigorítása különösen aggasztó annak fényében, hogy még júliusban Olekszij Makejev, Ukrajna németországi nagykövete bejelentette, hogy Kijev és Berlin közös munkacsoportot hozott létre annak vizsgálatára, milyen mechanizmusokkal lehetne elősegíteni a hadköteles korú ukrán férfiak hazatérését.
A diplomata ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kidolgozás alatt álló mechanizmus részleteit egyelőre nem hozzák nyilvánosságra.
Jelenleg mintegy 1,3 millió ukrán állampolgár él Németországban, közülük 356 ezer 18 és 63 év közötti férfi.
Sokan közülük már munkát vállaltak, társadalombiztosítási járulékot fizetnek, vagyis fokozatosan beilleszkednek a német munkaerőpiacra és a helyi társadalomba.