GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 17. 3 percnyi olvasás
Az Ozempichez hasonló fogyókúrás gyógyszerek terjedése alapjaiban formálhatja át az élelmiszerpiacot. A Nestlé azonban máris meglátta bennük az üzleti lehetőséget.
A Nestlé mesterséges intelligencia és táplálkozástudomány segítségével fejleszt termékeket az Ozempichez és a Wegovyhoz hasonló fogyókúrás gyógyszerek használóinak – írta a Reuters.

A vállalat szerint
az étvágycsökkentő készítmények terjedése nemcsak veszélyt jelent az élelmiszeriparra, hanem egy teljesen új piacot is teremthet.
A GLP–1 típusú fogyókúrás gyógyszerek gyors térnyerése komoly aggodalmat okozott az élelmiszeripari vállalatok befektetőinek. A Novo Nordisk és az Eli Lilly készítményei ugyanis csökkentik az étvágyat, így hosszabb távon visszafoghatják a csomagolt élelmiszerek, édességek, rágcsálnivalók és üdítőitalok iránti keresletet.
A Nestlé azonban nem pusztán fenyegetésként tekint a folyamatra. A svájci élelmiszeripari óriás olyan termékeket fejleszt, amelyek a gyors fogyással járó táplálkozási problémák és mellékhatások kezelését segíthetik.
„Portfóliónk alapján jó helyzetben vagyunk. Ez hatalmas lehetőség a vállalatunk számára” – mondta a Reutersnek Stefan Palzer, a Nestlé technológiai igazgatója.
A GLP–1 gyógyszerek közé tartozik többek között az Eli Lilly Mounjaro és Zepbound, valamint a Novo Nordisk Wegovy és Ozempic nevű készítménye. A Boston Consulting Group becslése szerint az Egyesült Államokban
jelenleg mintegy 16 millió ember használ ilyen gyógyszereket, számuk pedig az évtized végéig jelentősen emelkedhet.
A készítményekkel elérhető gyors testsúlycsökkenés ugyanakkor nem kizárólag zsírból történik. A fogyás során a páciensek izomtömeget is veszíthetnek, miközben a bőr, a haj és a körmök állapota szintén romolhat. Az arc zsírszövetének gyors csökkenésével járó beesett, idősebbnek ható megjelenést a köznyelv már „Ozempic-arcként” emlegeti.
A Nestlé kutatói ezért olyan tápanyag-összetételeket vizsgálnak, amelyek támogathatják az izmok megőrzését, a megfelelő folyadékbevitelt és a szervezet tápanyagellátását.
A vállalat a Vital Proteins márka egyes termékeit kollagénnel egészítette ki, elsősorban a bőr, a haj és a köröm egészségének támogatására. Palzer szerint a Nestlé két olyan mikrotápanyag kombinációját is kidolgozta és ipari felhasználásra alkalmassá tette, amely a fehérjebevitel mellett elősegítheti az izomszövet regenerációját.
A cég emellett olyan saját összetevő-kombinációkat is szabadalmaztatott, amelyek állítása szerint mérsékelhetik az étvágyat. Ezeket elsősorban azoknak szánhatják, akik a GLP–1 kezelés abbahagyása után ismét fokozott éhséget tapasztalnak.
A Nestlé több, kifejezetten fogyókúrázóknak vagy GLP–1 gyógyszerek használóinak pozicionált terméket is piacra dobott.
Az Egyesült Államokban megjelent a Boost Advanced Nutrition Shake, amely adagonként 35 gramm fehérjét tartalmaz, és a fogyás alatti izomegészség támogatását ígéri. Ázsiában és Ausztráliában Milo PRO High Protein néven vezették be a jól ismert malátaital magasabb fehérjetartalmú változatát.
Hasonló irányba mozdultak el a jégkrémgyártók is. Az iparág szereplői kisebb adagokkal, magasabb fehérjetartalommal és egyszerűbb összetevőlistákkal igyekeznek alkalmazkodni a változó fogyasztói igényekhez.
A Nestlé a termékfejlesztés felgyorsításában komoly szerepet szán a mesterséges intelligenciának. A technológiával nagy mennyiségű klinikai kutatást elemeznek, ígéretes tápanyag-kombinációkat keresnek, valamint fogyasztói trendeket és vásárlói reakciókat próbálnak előre jelezni.
A vállalat egyik belső rendszere, a Food Genie mintegy 120 ezer receptet tartalmazó adatbázisra épül. A platform segítségével a kutatók és termékfejlesztők megbecsülhetik, hogyan teljesíthet egy új recept, illetve milyen módosításokkal lehetne javítani egy meglévő termék összetételén.
„A mesterséges intelligenciának adatokra van szüksége” – fogalmazott Stefan Palzer, aki szerint a Nestlé mérete és hatalmas receptállománya jelentős előnyt biztosít a kisebb versenytársakkal szemben.
A cég mesterséges intelligenciával létrehozott fogyasztói szimulációkat is tesztel. Ezekkel még a bolti megjelenés előtt felmérhetik, hogyan reagálhatnak a vásárlók egy új termékre vagy az ahhoz kapcsolódó egészségügyi állításokra. Emellett a közösségi médiát is figyelik, hogy elkülönítsék a rövid életű divatjelenségeket a tartós fogyasztói trendektől.
Nem minden táplálkozási szakértő lát jelentős előnyt a speciálisan GLP–1 használóknak fejlesztett termékekben.
Amanda Avery, a Nottinghami Egyetem táplálkozástudományi docense szerint sajnálatos, hogy az emberek gyakran új és drágább termékektől várják ugyanazokat a fehérjéket és tápanyagokat, amelyekhez hagyományos élelmiszerekből is hozzájuthatnának.
A hús, a hal, a tojás, a tejtermékek, a babfélék és a diófélék továbbra is viszonylag olcsó és könnyen hozzáférhető tápanyagforrások. Avery ugyanakkor arra számít, hogy a kifejezetten GLP–1 gyógyszerek használóinak kínált termékek így is megtalálják majd a közönségüket.
A Nestlé stratégiája jól mutatja, hogyan próbál alkalmazkodni az élelmiszeripar a fogyókúrás gyógyszerek által átalakított piachoz. Miközben az étvágycsökkentő készítmények visszafoghatják a hagyományos termékek fogyasztását, egyúttal új keresletet teremtenek a fehérjedús, tápanyagokkal kiegészített és kisebb adagokban kínált élelmiszerek iránt.