GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 17. 2 percnyi olvasás
A brit kormány korábban azt is fontolgatta, hogy a legnagyobb szupermarketeket önkéntes ársapka bevezetésére kéri egyes alapvető élelmiszereknél.
Az Aldi brit vezetője szerint ideje szigorúbban fellépni a szupermarketek olyan akciói ellen, amelyek a kedvezmény nagyságával próbálják meggyőzni a vásárlókat. Giles Hurley úgy látja, a brit fogyasztóknak elsősorban azt kellene látniuk, mennyibe kerül ténylegesen egy termék. Az Aldi brit vezetője a Tesco és a Sainsbury’s hűségprogramjainak árazását élesen bírálta.
Giles Hurley ennek kapcsán kifejtette, a brit kormány helyesen teszi, ha szigorítja a félrevezető kedvezmények és promóciók ellenőrzését. A vásárlókat, az Aldi UK vezérigazgatója szerint túl régóta érik olyan ajánlatok, amelyek kedvező vétel benyomását keltik, míg az adott termék egy másik üzletben jóval olcsóbban elérhető – írja a Pénzcentrum a Retail Gazette információira hivatkozva.
Hurley szerint a Tesco Clubcard és a Sainsbury’s Nectar programja is olyan kommunikációt alkalmaz, amelyben a feltüntetett megtakarítás könnyen fontosabbá válhat a tényleges vételárnál. A több héten át tartó akciók szintén felvetik a kérdést, hogy egyáltalán melyik ár tekinthető normál árnak, ha a termék hosszú időn keresztül kedvezményesen kapható.
A brit kormány közben szélesebb fogyasztóvédelmi szigorításon dolgozik.
Andy Burnham miniszterelnök augusztusban olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek a hamis „régi ár, új ár” akciókat, a kitalált kedvezményeket és a félrevezető ajánlott fogyasztói árakat is célba vennék.
A kabinet becslése szerint a csomag évente mintegy 400 millió fonttal javíthatja a háztartások helyzetét.
A szabályozási vita az áruházláncok profitjáról szóló konfliktust is tovább élezi. Jim Bligh, a Brit Kiskereskedelmi Szövetség igazgatója szerint a politikusoknak óvatosabban kellene fogalmazniuk, amikor arról beszélnek, hogy a szupermarketek a megélhetési költségek emelkedéséből akarnak profitálni. Az élelmiszer-kiskereskedelem az Egyesült Királyság egyik legalacsonyabb árréssel működő ágazata – mutat rá az érdekvédelmi szrervezet vezetője.
A brit kormány korábban azt is fontolgatta, hogy a legnagyobb szupermarketeket önkéntes ársapka bevezetésére kéri egyes alapvető élelmiszereknél, például kenyérnél, tojásnál és tejnél, ám ez a terv végül az ágazat ellenállása miatt nem valósult meg.
Az Aldi és a Lidl terjeszkedése jelentős nyomást helyezett a hagyományos szupermarketekre, amelyek árgaranciákkal és hűségprogramokkal próbálják megtartani vásárlóikat.
Júniusban 1,7 százalékkal voltak magasabbak az élelmiszerárak az egy évvel korábbinál, ami 2024 augusztusa óta a legalacsonyabb éves ütem.
A Reuters szerint az Aldi és a Lidl által fenntartott árverseny arra kényszeríti a nagyobb láncokat, hogy a költségnövekedés egy részét saját profitjuk terhére nyeljék le.
valamint az Aldi és a Lidl egyaránt igyekszik az árérzékeny vásárlókat megtartani. A The Grocer heti árfelmérése szerint az öt nagy szupermarketlánc mindegyike volt már a legolcsóbb a vizsgált 15 hét valamelyikében. A brit élelmiszerpiacon ezért egyetlen szereplő sem engedheti meg magának, hogy tartósan elszakadjon az árversenytől.
Az Aldi közben több száz új brit üzlet megnyitásával számol, és a CMA legújabb javaslata sem változtatja meg a terjeszkedési terveket.
A versenyhatóság ebben a hónapban azt javasolta, hogy az Aldi és a Lidl is kerüljön a nagyobb szupermarketekre érvényes ingatlan- és telekszerzési szabályok hatálya alá, ugyanis CMA szerint a két diszkontlánc országos jelenléte és piaci mérete már indokolttá teszi a szabályozás kiterjesztését.
Hurley számára közben éppen az egyszerű árkommunikáció adja az Aldi egyik legfontosabb versenyelőnyét. A cégvezető szerint a vásárlónak azt kell könnyen megértenie, hogy mennyit fizet a termékért. A kedvezményként feltüntetett összeg önmagában kevés információt ad arról, hogy valóban jó üzletet köt-e – véli a vezérigazgató.
Napi