GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 17. 3 percnyi olvasás
A kormányváltással nem ért véget a közjogi intézmények átalakítása, több vezető sorsa már eldőlt, mások azonban továbbra is a helyükön vannak.
A köztársasági elnök után újabb közjogi és intézményi vezetők pozíciója kerülhet napirendre, miközben több, Magyar Péter által korábban távozásra felszólított vezető már elveszítette tisztségét. Magyar Péter kormányra kerülése után sem engedett a korábban megfogalmazott személyi követelésekből, így most azt is meg lehet nézni, kik maradtak még hivatalban – írta az Index.
A kormányváltás után száz nappal már kirajzolódik, hogy Magyar Péter mely közjogi és intézményi vezetők távozását tekinti fontosnak. Több olyan tisztségviselő már nincs a helyén, akit korábban ellenzéki pártelnökként, majd miniszterelnökként is távozásra szólított fel,
ugyanakkor több kulcsfontosságú intézmény élén továbbra is az előző kormányzati ciklusban hivatalba lépett vezető áll, akiket a Tisza-kormány eltávolítana a helyéről.
A köztársasági elnöki poszt esetében már megszületett a döntés. Magyar Péter korábban többször követelte Sulyok Tamás lemondását, az államfő azonban a politikai nyomás ellenére hivatalában maradt. A változást végül nem önkéntes lemondás, hanem az Alaptörvény 17. módosítása hozta el: a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Tisza Párt olyan szabályt rögzített, amelynek alapján az államfő megbízatása a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik.
A történet különös fordulata, hogy Sulyok Tamás a saját megbízatásának megszüntetését tartalmazó módosítást is aláírta. Az új köztársasági elnök Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke lett.
A legfőbb ügyészi poszton is változás következik. Nagy Gábor Bálint júliusban benyújtotta lemondását, amelyet azzal indokolt, hogy nem akarja tovább részese lenni annak a politikai konfliktusnak, amely szerinte az ügyészség iránti intézményi bizalom erodálásával fenyeget. A legfőbb ügyész augusztus 25-ig tölti be tisztségét, ezt követően új vezető kerülhet az ügyészség élére.
Az Alkotmánybíróság esetében szintén az Alaptörvény módosítása hozhat személyi változást. Szeptember 1-jén megszűnik a 70. életévüket betöltött alkotmánybírók mandátuma, ez pedig Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét is érinti. Vagyis az egyik legfontosabb alkotmányos intézmény vezetésében is változás következhet be.
Magyar Péter keményen összeveszett az egyik hazai nagybankkal: felszólította a pénzintézetet, hogy vonják vissza a támogatás leállítását – „A magyar állam nevében felszólítom!"
Harminckét év után nem hosszabbítja meg az MBH Bank a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal közös ösztöndíjprogram finanszírozását, amely évente száz, nehéz anyagi helyzetben élő tehetséges fiatalt támogatott. Magyar Péter miniszterelnök felszólította a pénzintézetet és Mészáros Lőrincet, hogy vonják vissza a döntést. Az MBH szerint már egy évvel korábban jelezte a változást a szervezetnek.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élén már megtörtént a csere. Magyar Péter javaslatára június 1-jei hatállyal felmentették Koltay Andrást, az NMHH addigi elnökét.
A közmédia átalakítása szintén folyamatban van. Altorjai Anita és Papp Dániel korábbi vezetők helyett ideiglenesen Horváth P. András jogász, ügyvéd került döntéshozói pozícióba. Feladata a közmédia jogi és gazdasági átvilágítása, vagyis az intézményrendszer működésének átfogó felülvizsgálata.
Átmenetet jelent a közvetlen személycserék és a további változások között a Kúria, valamint az Országos Bírói Hivatal elnöki tisztsége. Ezekben az esetekben a kormánytöbbség nem egyszerű leváltással rendezné át a vezetői pozíciókat, hanem az Alaptörvény módosításával megteremtette a visszahívhatóság lehetőségét, amelyet bírók kezdeményezhetnek.
A névsor másik része azoké a vezetőké, akiknek távozását Magyar Péter szintén követelte, ám egyelőre továbbra is hivatalban vannak.
Ilyen Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke. Windisch július végén egyértelműen jelezte, hogy nem látja indokoltnak a lemondását, és arra sem számít, hogy ilyen módon próbálnák eltávolítani a posztjáról. Ez azt jelenti, hogy az ÁSZ élén egyelőre nem történt személycsere.
Hasonló álláspontot képvisel Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. A GVH Magyar Péter felszólítására már májusban közölte, hogy elnökét eskü kötelezi hivatalának ellátására. A hivatal álláspontja szerint ezért nincs olyan körülmény, amely miatt az elnöknek le kellene mondania.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila szintén a helyén maradt. Áprilisban arról beszélt, hogy a NAIH teljesítményét sem uniós intézmények, sem más nemzetközi szervezetek nem kérdőjelezték meg, ezért szerinte sem oka, sem szándéka nincs lemondani az elnöki megbízatásáról.
Külön kategóriát jelent Varga Mihály. Magyar Péter őt következetesen nem sorolta a lemondásra felszólított vezetők közé, annak ellenére, hogy Varga több Orbán-kormányban is miniszteri tisztséget töltött be, majd a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett.
Magyar Péter korábban jelezte: ha a jegybankelnök törvényes feladatát végzi, és nem az új kormány politikájának akadályozására törekszik, akkor együtt tudnak dolgozni.
Ebben szerepet játszhatott az MNB törvényben rögzített függetlensége és az uniós jegybanki szabályok szigorú rendszere is. A két politikus és intézményvezető azóta már egyeztetett egymással, a találkozót mindkét oldal konstruktívnak és előremutatónak nevezte.
A száz nap mérlege így kettős. Több, korábban érinthetetlennek tartott vezető távozott vagy távozik, miközben az ÁSZ, a GVH és a NAIH élén továbbra is ugyanazok a vezetők maradtak. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése ezért az lehet, hogy Magyar Péter kormányzati rendszere lezártnak tekinti-e ezt a személyi átrendeződést, vagy újabb közjogi vezetők kerülnek a célkeresztbe.
Döntött az Alkotmánybíróság: elutasították a panaszokat, marad az Alaptörvény-módosítás – Sulyok Tamás ügye sem fordult vissza
Eldőlt a 17. Alaptörvény-módosítás egyik legfontosabb jogvitája: mindhárom panaszt elutasították. Az Alkotmánybíróság döntése alapján a testület hatásköre az alkotmánymódosítás tartalmi felülvizsgálatára nem terjed ki.
Napi