Még alig csillapodott le a Tesla tavaszi és nyári árfolyamesése, a lakossági brókercégek máris reagáltak: a részvény 4-5 százalékos napon belüli korrekcióját kihasználva agresszív marketingkampányba kezdtek.

A tőzsdei elemzők és az intézményi befektetők értékelései alapján azonban a háttérben

A cég legutóbbi negyedéves jelentése szerint a működési profit 57 százalékkal esett vissza az előző évhez képest, és alig 398 millió dollár maradt.

A zuhanás fő oka, hogy a vállalat elképesztő összegeket költ a mesterséges intelligenciára, a chipekre, az önvezetésre és a humanoid robotokra. Ezek a fejlesztések 5,8 milliárd dollárt vittek el, aminek következtében a Tesla készpénzegyenlege 1,09 milliárd dolláros mínuszba csúszott.

A Tesla P/E mutatója (ami azt mutatja, hányszorosát fizetjük ki a cég éves nyereségének) 330 felett jár. Összehasonlításképpen: a Toyota vagy a Ford P/E értéke 5 és 11 között mozgott, de még a legnagyobb tech-cégek átlaga is csak 30 körül van.

Gary Black, a The Future Fund alapítója rámutatott: a Tesla úgynevezett PEG rátája (ami a részvény árát hasonlítja össze a várható növekedéssel) több mint a duplája a többi nagy tech-óriás átlagának. Ez azt jelenti, hogy a piac már

Az autóeladás már nem lesz elég

A probléma az, hogy a Teslát még mindig az autóeladások tartják el, ez az üzletág viszont kezdi elveszíteni a lendületét. Észak-Amerikában az elektromos autók iránti kereslet amúgy is lassult, a magas kamatok és a támogatások csökkenése miatt. Ezzel párhuzamosan a Tesla meglévő modelljei lassan öregszenek, a régóta lebegtetett, olcsó nép-Tesla pedig még mindig nem készült el.

Ross Gerber, a Gerber Kawasaki befektetési alap társalapítója a Benzingának adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte a Tesla sokkal több autót adhatna el, ha nem mondtak volna le a hagyományos reklámokról, és ha Elon Musk nem politizálna folyamatosan a közösségi médiában, elriasztva a vásárlók egy részét. Gerber szerint a cég elakadt az évi kétmilliós darabszámnál, ami messze elmarad a korábban kitűzött húszmilliós céltól.

A SpaceX sem szívta el a levegőt, sőt

Sokan tartottak tőle, hogy a SpaceX tőzsdére lépése elszívja majd a friss pénzt és a befektetői figyelmet a Teslától, de a gyakorlatban nem ez történt. A két cég mögött lényegében ugyanaz a hűséges lakossági mag áll, akik nem megosztották a tőkéjüket, hanem inkább dupláztak a Musk-ökoszisztémában. A tőzsdén ráadásul folyamatosan éheztetik a piacot az esetleges összeolvadási pletykákkal, ami a rajongók szemében egyetlen óriási, közös technológiai birodalommá mossa össze a két céget.

Erre a lelkesedésre tett rá egy lapáttal a legújabb bejelentés is: kiderült, hogy a Tesla és a SpaceX közösen építi meg a világ legnagyobb, több mint 9 millió négyzetméteres chip- és memóriagyárát a texasi Grimes megyében. A Terafab nevű gigaprojekt célja, hogy saját kézben biztosítsa az önvezetéshez és a SpaceX rendszereihez szükséges elképesztő AI-chipkapacitást.

A hír sokakban azonnal felébresztette a kimaradástól való félelmet, azaz a FOMO-t, a Wall Street-i elemzők viszont óvatosságra intenek. Egy ekkora félvezetőgyár felhúzása ugyanis önmagában dollártízmilliárdos tőkeigényt jelent, ami rövid távon tovább terheli a Tesla amúgy is mínuszos készpénzegyenlegét – miközben a chipgyártásból származó érdemi haszon csak évek múlva jelenhet meg a mérlegben.

A Morgan Stanley szerint a piac türelme véget ért

A Wall Street hangulatváltozását jól mutatja a Morgan Stanley legfrissebb elemzése. A bankház elemzője, Andrew Percoco továbbra is tartja a 415 dolláros célárat, de az üzenete egyértelmű: a befektetők a jövőben nem fognak látványos bemutatókra pénzt adni.

A Robotaxi projekttel kapcsolatban a Morgan Stanley szerint már nem az számít, hány új városban tesztelnek, hanem az, hogy egy autó hányszor fuvaroz egy nap, mennyi pénzt hoz, és hogy a rendszer elketyeg-e emberi felügyelet nélkül.

Ugyanez a helyzet a humanoid robotokkal is. A Morgan Stanley kiemelte: a piacon már nem a lenyűgöző bemutatóvideók számítanak, hanem az, hogy a robotok a Tesla gyáraiban emberi segítség nélkül megállják-e a helyüket, és hogy külső cégek vesznek-e belőlük. Bár elismeri, hogy az önvezető szoftver eladási mutatói kifejezetten jók lettek az új autóknál, ez önmagában nem pótolja a kieső autós profitot.

A kérdés nyilván az, hogy Musk bizonyítani tudja-e a robotaxik és az Optimus robotok valódi, pénzt termelő működését – mert ebben az esetben az árfolyam gyorsan visszatérhet a 400 dollár feletti szintre. Ha viszont az önvezetés megint éveket csúszik, miközben az autóeladásokból egyre kevesebb haszon folyik be, a piac előbb-utóbb megunja a várakozást, és nagy eséllyel a sima autógyárak szintjére árazza le a céget.