Sloszberg tavaly december 5-től volt előzetes letartóztatásban. Azon a címen indítottak ellene eljárást, hogy

• nyilvánosan terjesztett hiteles híreknek álcázott, tudatosan hamis információkat az orosz fegyveres erők bevetéséről (egy 2022 februárjában a Telegram-csatornáján megosztott bejegyzés miatt),
• valamint hogy ismételten lejáratta a hadsereget.

A második büntetőeljárás oka az volt, hogy az Odnoklassznyiki közösségi oldalon és a Zsivoj Gvozgy csatornán közzétettek egy felvételt a Sloszberg és Jurij Pivovarov ellenzéki politológus között folytatott vitáról.

Sloszberg nem ismerte el a bűnösségét. Az orosz igazságügyi minisztérium – amelynek adatai szerint ellenezte a "különleges hadműveletet" – 2023 júniusában felvette a külföldi ügynökök nyilvántartásába, tavaly decemberben pedig felvették a terroristák és szélsőségesek nyilvántartásába is.

Moszkvában a legfelsőbb bíróságon hétfőn megkezdődött a tárgyalása a Jabloko keresetének, amelyben a párt azt kérte, hogy vizsgálják felül azt a döntést, amely

kizárta a párt országos listáját a szeptemberben esedékes parlamenti választásról.

Kirill Goncsarov, a Jabloko moszkvai szervezetének elnöke a Telegramon közölte, hogy a bíróság épülete előtt összegyűlt támogatók közül legkevesebb 55 embert előállított a rendőrség. Ellenzéki médiaforrások szerint ennél többeket érintett az intézkedés.

Nyikolaj Ribakov, a Jabloko elnöke vasárnap Telegram-csatornáján azt üzente Ella Pamfilovának, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) elnökének, hogy vagy ismerje el a pártja ellen felhozott vádak abszurditását, és hagyja hatályban a pártunk választási bejegyzését, vagy vigye végig az ügyet, és bírósági úton követelje az összes többi párt kizárását is.

Ezt megelőzően a Jabloko párthoz tartozó Korrupcióellenes Politikai Központ (CAP) közölte, hogy nyilvános adatokból, az öt jelenlegi parlamenti párt éves pénzügyi beszámolóiból kiderült, hogy ezekhez 2021 és 2025 között több mint egymilliárd rubelnyi támogatás érkezett hozzájuk olyan állampolgároktól, akik külföldről kaptak pénzt. (A rubel jelenleg mintegy 3,70 forintot ér.) A parlamenten kívüli ellenzéki párt ezzel azt kifogásolta, hogy a választásokról való saját kizárásának egyik indoka az volt, hogy 16 900 rubelt kapott olyan állampolgároktól, akiknek külföldről származott a jövedelme.

A CAP szerint

a legtöbb ilyen támogatásban, csaknem 812 millió rubelben, a kormányzó Egységes Oroszország párt részesült, ráadásul e párt szponzorai 22 "barátságtalan államtól" is kaptak pénzt.

Az Igazságos Oroszország több mint 197 millió, az Új Emberek 98 millió, a liberális demokrata párt 35 millió, a kommunisták pedig 11,37 millió rubelt bevételeztek olyan adományozóktól, akik külföldről kapnak pénzt.

A CAP rámutatott, hogy 3,5 millió, maga által kifogásolt eredetű rubelt még az a Rogyina párt is kapott, amely a Jablokónak a választásokról való kizárását kezdeményezte a legfelsőbb bíróságon.

A Jabloko mindemellett hangsúlyozta: az a tény, hogy a párt valamely adományozójának külföldön folytatott tevékenységéből származik jövedelme, nem minősítheti a törvényes adományt "külföldi finanszírozásnak".

A Jabloko egyedüliként ellenzi nyíltan az ukrajnai háborút

azon 11 párt közül, amely az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) júliusi döntésének értelmében megfelelt a követelményeknek, hogy országos listát állíthasson a szövetségi törvényhozás mandátumaiért folytatott küzdelemben.

Az alsóházi választást szeptember 18-20. közötti tartják Oroszországban, több helyen a helyhatósági és regionális önkormányzati testületek és vezetők megválasztása mellett.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/-