A legfőbb ügyész július 22-én nyújtotta be lemondását, azt kérte az Országgyűléstől, hogy megbízatása augusztus 25-én szűnjön meg. A parlament augusztus 11-én ellenszavazat nélkül elfogadta Nagy Gábor Bálint kérését.

Magyar Péter célkeresztjében

Nagy Gábor Bálint 2025. június 10-én váltotta Polt Pétert a legfőbb ügyészi székben. Elődje több mint két évtizeden át (2000–2006 és 2010–2025 között) irányította a vádhatóságot. Nagy tizennégy és fél hónapos hivatali ideje alatt Magyar Péter az ellenzék vezéreként és miniszterelnökként is folyamatosan bírálta a tevékenységét. Magyar türelmetlenségét jelezte, hogy már tavaly július elején felszólította őt, hogy haladéktalanul indítson eljárást a jegybanknál eltűnt 650 milliárd forint ügyében. Kettejük viszonya március elején jutott mélypontra, amikor a választások előtt az ügyészségi hivatalba látogatott. A személyes egyeztetés után a Tisza Párt elnöke kijelentette:

Nyilvánvaló, hogy politikai utasításra nem járnak el fideszes bűnözőkkel szemben, elhúzzák a nyomozási szakaszt és az egész büntetőeljárást, hogy utána enyhébb büntetéseket kelljen hozni, vagy ne is legyenek büntetések.

Magyar Péter az április 12-i győzelmi beszédében megerősítette, hogy azoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, köztük a legfőbb ügyésznek is, távozniuk kell a közéletből. Később a felszólított személyeknek május 31-ig adott határidőt a távozásra.

Egymásra rakódó konfliktusok

Nagy Gábor Bálint lemondása nem egyetlen okra vezethető vissza, távozása hátterében több, egymásra rakódó konfliktus is meghúzódik. Ő maga úgy értékelte, hogy személyén keresztül sorozatos, az elfogadható szakmai és közéleti viták kereteit messze meghaladó támadások érték, és döntésével tulajdonképpen az ügyészség függetlenségét kívánta megőrizni. Lemondásakor az aranykonvojügyre utalva azt is nehezményezte, hogy ügyvédek saját ügyeiket felhasználva politikai jellegű támadásokat intéznek az ügyészség ellen. Megjegyzésének hátterében az állt, hogy az ukrán pénzszállítókat képviselő Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda július 20-án a legfőbb ügyész ellen hivatalvesztési eljárást kezdeményezett Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfőnél.

A kezdeményezés ráadásul nem pusztán az eltávolítására irányult, hanem – ahogy Horváth Lóránt ügyvéd az Index Konkrétan című műsorában is elmondta – az ügyészi jogviszonyának és az ahhoz kapcsolódó juttatásoknak a megszüntetésére is.

Június 8-án tudniillik benyújtotta lemondását Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, amit a közte és a Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel indokolt. Fürcht szóvá tette, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal annak ellenére avatkozott be az eljárásba, hogy a jelentésük az intézkedés elrendelésekor sem pénzmosás, sem más bűncselekmény gyanúját nem alapozta meg, ahogy nemzetbiztonsági kockázatot sem tárt fel. És bár a nyomozást a NAV folytatta, a pénzügyőrök is kételkedtek az akcióban, de lépéseiket végig ügyészségi döntésekre hivatkozva dokumentálták.

Ez a konfliktus alapjaiban rengette meg a pozícióját, hiszen a főügyész mellett állítólag több vezető ügyész is kiállt.

Lajtár, Ibolya, Fürcht vagy valaki más?

Augusztus 25-e után semmiképpen sem marad vezető nélkül a Legfőbb Ügyészség: az ügyészi szervezet irányítását Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese veszi át. A 2011-es ügyészségi törvény 11. § (3) bekezdése rendezi a kérdést:

Ha a legfőbb ügyész az intézkedésben akadályoztatva van, vagy a legfőbb ügyészi tisztség nincs betöltve, jogkörét az előzetesen kijelölt legfőbb ügyész helyettes gyakorolja.

Mivel jelenleg a legfőbb ügyésznek egy helyettese van, nincs szükség előzetes kijelölésre. A 65 éves Lajtár István több mint három évtizede dolgozik a Legfőbb Ügyészségen, nála kevesen ismerik jobban a szervezetet. Annak ellenére, hogy 2013 óta közjogi helyettes, életrajza szerint büntetőügyekben is nagy tapasztalatokat szerzett.

A vádhatóság vezetőjének megüresedett helyére több személyt is esélyesnek tartanak. Közéjük tartozik az 58 éves Ibolya Tibor, aki több mint harmincéves ügyészi pályafutása során egy évtizeden át fővárosi főügyész is volt, 2025. szeptember 22-én éppen Nagy Gábor Bálint javaslatára mentette fel Sulyok Tamás államfő a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettesi posztjáról.

Fürcht Pál sem szerzett rossz pontot a kormányoldalon azzal, hogy az aranykonvojügy miatt lemondott tisztségéről. Ugyanakkor felróható neki, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjeként mégiscsak ő vezette, illetve felügyelte az elmúlt évek legnagyobb horderejű, jelentős politikai visszhangot kiváltó büntetőeljárásait.

Mindenesetre fel van adva a lecke Baka Andrásnak, hiszen köztársasági elnökként első feladatai közé tartozik majd javaslatot tenni az Országgyűlésnek az új legfőbb ügyész személyére. Ma még nem tudhatjuk, melyik utat választja: Sólyom Lászlóét, aki a pártok megkérdezése nélkül önállóan állított jelöltet, vagy szélesebb politikai és szakmai körben konzultál, vagy esetleg csak a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Tisza Párttal egyeztet.

(Borítókép: Baka Andrást, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltjét megválasztották államfőnek az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2026. augusztus 11-én. Fotó: Németh Kata / Index)