Az Index birtokába jutott nyílt levélben fejezi ki értetlenségét az új agrárirányítás lépéseivel kapcsolatban az egyik legnagyobb hazai szervezet.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) bírálja az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztériumot, amiért állítása szerint továbbra is legitimálja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) jelenlegi vezetését, amelyet a szervezet pártpolitikai működéssel és a gazdálkodói érdekek háttérbe szorításával vádol. A szövetség kifogásolja, hogy korábbi javaslataira nem kapott választ, miközben szerintük a kamara átalakításáról szóló egyeztetések nem voltak érdemiek, és a kormány félrevezetően állította, hogy az ágazati szervezetek szinte egyhangúlag támogatták a tervezetet. A MOSZ követeli a kötelező kamarai tagság megszüntetését, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi rendszer sérti a demokratikus érdekképviseletet, és egy politikailag elfogult szervezetet tart fenn a gazdálkodók akaratával szemben. Emellett azt is kifogásolja, hogy a minisztérium a kamarai reform helyett a szervezet átmentésére koncentrál, miközben az agráriumot sújtó válság és a tömeges gazdasági csődök kezelésére nem ad megfelelő válaszokat. A MOSZ a kamara működésének kivizsgálását, az önkéntes tagság bevezetését, a kamara földforgalmi jogosítványainak megszüntetését, valamint a gazdálkodók bevonásával lefolytatott szakmai egyeztetést sürgeti – áll a Koncz Máté elnök által jegyzett levélben, melynek tartalmát az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

A levél

Miközben a kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy kivizsgálja a független hatalmi ágak szervezeteinek rendszerszintű „politikai elhajlásait”, az Agrár és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium legitimálja, sőt fontos igeforrásának tekinti azokat, akik személy szerint, illetve testületi pozíciójukból adódóan felelősek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pártpolitikai tevékenységéért. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) érthetetlennek és elfogadhatatlannak tarja, hogy a köztestületi és szakmai tevékenység helyébe emelt pártpolitikai táborépítésnek, és a gazdálkodói érdekek elnyomásának felelősei a minisztérium aktív közreműködésével folytassák tovább a tevékenységüket, melynek gazdálkodók százezrei voltak kárvallottjai az elmúlt 10 évben – mutatott rá Koncz Máté, a szövetség elnöke.

A MOSZ Elnöksége Bóna Szabolcs és Ruff Bálint miniszter urakhoz egy hónapja eljuttatta a szövetség agrárkamarával kapcsolatos álláspontját. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy erre semmilyen reakció nem érkezett. A MOSZ meglepetten szembesült azzal a – tényszerű valóságtól biztonságos távolságot tartó – kormányszóvivői kijelentéssel is, mely szerint a megkérdezett 53 szervezetből csupán egy nem támogatta a tárca kamarai átalakításokra vonatkozó javaslatát. A MOSZ a témában folytatott háttéregyeztetések során több szervezettel egyetértett abban, hogy a kötelező tagság rendszerét – ahogy arra a kormányzópárt is tett utalásokat – el kell törölni. Ezeket a véleményeket az érintett szervezetek írásban eljuttatták a minisztériumhoz. Mindennek ismeretében ijesztő, és rossz idők emlékét idézi a félrevezető kormányszóvivői kijelentés, különösképp azok után, hogy a koncepció kialakításába az érintetteket semmilyen formában nem vonták be.

A MOSZ nem érti, hogy az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium miért a gazdálkodókat eláruló kamara átmentésén dolgozik, miközben azok, akik politikai kampányfórummá silányították a kamarai rendezvényeket, azok, akik deklarált politikai szövetség mentén uralták a köztestületet, most meghívott, érdekvédő szakértőként ülnek a minisztériumi vezetők tárgyalóasztalánál.

Ha a termelők is ilyen gyorsan és hatékonyan tudnának alkalmazkodni a változó körülményekhez, lehet, hogy kevesebb, a mostanihoz hasonló válság sújtaná az ágazatot.

A MOSZ tájékoztatást vár az agrárkormányzattól,

• miért védi azok körét, akik köztestületi pozícióikat pártpolitikai célokra használva elárulták a mezőgazdaságban élőket,
• milyen feladatokat szán az Agrárgazdasági Kamarának, miért szükséges, hogy a gazdálkodók akarata ellenére fenntartsák a kötelező tagság intézményét,
• az általános és kiterjedt ágazati válság közepette miért csupán a tagságra kötelezettek egy részénél kívánják csökkenteni a horribilis kamarai tagdíjakat,
• milyen lépéseket kíván tenni a Kamara helyzeténél sokkal égetőbb agrárválság kezelése, az állattartó- és növénytermesztő gazdaságok tömeges csődjének megakadályozása érdekében.

A Bóna Szabolcs és Ruff Bálint részére eljuttatott álláspont

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének Elnöksége, az ágazati, és a megyei mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetek egyértelmű felhatalmazása alapján, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával, annak létrejöttével és működésével kapcsolatosan, továbbá az élelmiszer-gazdaság szereplőnek az Országgyűléssel, a kormánnyal, valamint az illetékes állami szervekkel szemben fennálló elvárásaira tekintettel:

• kinyilvánítja, hogy elfogadhatatlannak tartott, tart, és teljes mértékben elutasít minden olyan jelenséget, viszonyrendszert, folyamatot, törekvést, kezdeményezést, melynek mentén egy közfeladatot (is) ellátó szervezet átlátható pártsemlegessége sérül, vagy akár csak megkérdőjeleződik, tekintet nélkül arra, hogy mely politikai csoporthoz kapcsolódik, ugyanakkor fokozott figyelemmel kísérve a mindenkori hatalom irányába történő politikai jellegű elmozdulás precedenseit,
• emlékeztet arra, hogy a 2012. évi CXXVI törvény alapján, az érintett, több százezer magánszemély, illetve vállalkozás megkérdezése és egyetértése nélkül létrehozott Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (NAK) minden agrárgazdasági – vagy ahhoz akár áttételesen is kapcsolódó – tevékenységet folytató gazdasági szereplő, akarata és meggyőződése ellenére is, kötelezően tagjává vált,
• egyértelművé teszi, hogy a NAK – a köztestületektől elvárt függetlenségét feladva – megalakulásától kezdve, nyíltan és kendőzetlenül politikai elköteleződést, politikai szerepet vállalt és vállal, a tagjai érdekeinek megjelenítése és képviselete helyett,
• rámutat arra, hogy a NAK, meghatározott politikai érdek mentén, kifejezetten a tagjai érdekeivel ellentétesen lép fel,
• összegzi, hogy a NAK nem köztestületként, hanem politikai szervezetként működik, ami kizárólagosan a Fidesszel politikai szövetségben működő MAGOSZ elnökségének – elsődlegesen az elnökének – felügyelete alatt áll,
• rávilágít arra, hogy a NAK vezetésének számottevő része, a szervezet létrejötte után tartott választások során a Fidesz országos és helyhatósági választási listáin szerepelt, onnan politikai mandátumot szerzett, minek alapján szintén elvitathatatlan a szervezet politikai kötődése, beágyazottsága és elfogultsága,
• Felhívja a figyelmet arra, hogy a NAK egyes vezetői egyben politikai pozíciókat is viseltek, illetve viselnek, ami önmagában ellehetetleníti a szakmai érdekek megjelenítését és képviseletét, KIEMELI, hogy a NAK tagjainak a szervezet működésébe érdemben nincs beleszólása, a NAK nem működtet a tagi álláspont megjelenítésére alkalmas fórumot, egyedüli kamarai szervezetként nem tart közgyűlést, a demokratikus önkormányzatiság alapelveit figyelmen kívül hagyja,
• rögzíti, hogy a kötelező tagság rendszere fogalmilag kizárja a részrehajlásmentes érdekképviseleti tevékenységet abból adódóan, hogy bármely szakmai érdek megjelenítése érdeksérelmet okoz a tagsági jogviszonyra kötelezettek széles körének valamely csoportjában,
• rámutat, hogy a NAK működése ezévi tervei szerint 36 milliárd forintot emészt fel, ami jelentősen meghaladja az agrárágazatokban igazolhatóan megképződő eredmény 10 százalékát.
• megállapítja, hogy a NAK működése nem szolgálja az agrártársadalom, a nemzetgazdaság és összességében a magyar emberek érdekeit,
• elképzelhetetlennek tartja a tagság elvárásaitól már a létrehozás pillanatában eltérített, és a politikai szövetség normarendszerének keretei közt kialakított NAK tagi igényeknek megfelelő, számukra elfogadható, szerves megújulását a kötelező tagság rendszerének fenntartása mellett,
• egyértelművé teszi, hogy a NAK jelenlegi tagjainak túlnyomó többsége az önkéntesség megteremtésével a kilépés lehetőségének megadását várja el az Országgyűléstől,
• hangsúlyozza, hogy semmilyen formában nem tartja elfogadhatónak a kötelező NAK-tagság intézményének fenntartását,
• emlékeztet arra, hogy a kötelező NAK tagság jogviszonya elleni tiltakozás egyetlen formája a tagdíj befizetésének megtagadása,
• egyúttal rávilágít, hogy ez a tagság – várhatóan – széles körére kiterjedő fellépés, a jelenlegi jogszabályok szerint több százezer állampolgár, illetve gazdálkodó szervezet esetében behajtást eredményez,
• elutasítja a NAK földforgalmi folyamatokban történő, bárminemű, az eladó és vevő, illetve a haszonbérbe adó és a haszonbérbe vevő közti kapcsolatot befolyásoló szerepvállalását.
• kijelenti, hogy a MOSZ az antidemokratikusan, tagjai igényeitől eltérően működő NAK legitimálásában semmilyen formában nem vesz részt,
• kifejezi reményét abban, hogy az Országgyűlés és a kormány felismeri a NAK-tagságának tarthatatlan helyzetét, nem hagyja figyelmen kívül több százezer magyar ember egyértelmű igényét és elvárását, és megszünteti a NAK hatalmi pozícióját,
• felkéri a kormányt és az Országgyűlést, hogy az önkéntes NAK tagság viszonyrendszerének kialakításával haladéktalanul biztosítsa az érintetteknek a kilépés lehetőségét, továbbá vezesse ki a NAK földforgalmi-földhasználati ügyekhez kapcsolódó jogait és jogosítványait, illetve szüntesse meg a tagdíjak adók módján történő behajtásának jogalapját, valamint a mindezekhez szükséges jogalkotási folyamatba – szakmai egyeztetések útján – vonja be a gazdálkodókat.
• felhívja a kormányt, az Országgyűlést és az illetékes állami szerveket, hogy vizsgálják át a Kamara működését, és tárják fel a szakmai, valamit az esetleges költségvetési anomáliákat.

(Borítókép: Bóna Szabolcs beszél az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. június 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)