PolitikaSzerző: origo 2026. 07. 18. 1 percnyi olvasás
Lejárt a határidő, a köztársasági elnöknek lépnie kell.
Ma lehet Sulyok Tamás utolsó napja hivatalban lévő köztársasági elnökként, ma letelik ugyanis az a határidő, ameddig aláírhatja az Alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnöknek nem maradt sok választási lehetősége, ugyanis az Országgyűlésben a tiszás többség által megszavazott Alaptörvény-módosítás egyetlen mondattal távolítja el a jelenlegi államfőt hivatalából. Amennyiben Sulyok Tamás aláírja a jogszabályt, akkor – más jelentős módosítások mellett – aláírja a saját menesztését is, ha azonban nem teszi meg, akkor kötelezettségszegés miatt elindulhat ellene a megfosztási eljárás. Amennyiben pedig lemond, akkor az ideiglenesen a helyére lépő Forthoffer Ágnes házelnök írhatja alá az Alaptörvény-módosítást. (Sulyoknak még egy lehetősége maradt ezeken felül: ha az Alaptörvény-módosítást nem a szabályoknak megfelelően fogadta volna el az Országgyűlés, akkor megtagadhatná az aláírását, és az ügyet az Alkotmánybíróság elé vihetné. De az esetben az államfő a módosítás tartalmát nem, csak az elfogadásának jogszerűségét vitathatja.)

Hétfő az Országgyűlés rendkívüli ülésén 139 igen és 6 nem szavazat mellett elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. Az ellenzéki frakciók közül csak a Mi Hazánk volt bent az ülésteremben, ugyanis a Fidesz- és a KDNP-frakció tüntetőleg távol maradt. Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető a döntést azzal indokolta, hogy az volt a demokrácia fekete napja, ugyanis nem csak Sulyok Tamás államfő elmozdítását tartalmazza a módosító javaslat, hanem a választói jog korlátozását is, ugyanis 12 évben maximalizálja a képviselői mandátumok hosszát. Utóbbi ok miatt Gulyás Gergely le is mondott a Fidesz frakcióvezetői posztjáról.
Miután a Tisza-kormány mindent megtett, hogy elmozdítsa az államfő pozíciójából, Sulyok Tamásnak nem maradt sok lehetősége, így feltehetően a mai lesz az utolsó napja köztársasági elnökként.
Az utolsó lehetősége – mint fentebb említettük – az lehetne, ha megtagadná az Alaptörvény-módosítás aláírását és az Alkotmánybírósághoz fordulna. Ezzel rámutathat a törvényhozási folyamat hibáira, amivel időt nyerhetne. Magyar Péter miniszterelnök azonban hangsúlyozta: nem lenne értelme az Alkotmánybírósághoz fordulni, ugyanis szerinte minden szabályszerű volt a törvényhozás folyamatában.