A szerb tárcavezető szerint közel lehet a Mol tárgyalásainak lezárása. Egy megállapodás tartós és fenntartható megoldást jelenthetne a NIS számára, amely jelenleg hónapról hónapra jelentős bizonytalanság mellett működik. Szerbia ugyanakkor arra az esetre is készül, ha a tárgyalások kedvezőtlenül zárulnának, és más lehetőségeket is megvizsgál annak érdekében, hogy megvédje az ország érdekeit – áll szerb sajtóbeszámolókban.

Közel lehet a megállapodás a NIS-ről

„Reméljük, hogy hamarosan véglegesítik az orosz és a magyar fél közötti megállapodást, amelyhez az OFAC jóváhagyására is szükség lesz [az USA Pénzügyminisztériumának szankciókért felelős hivatala]" – mondta Đedović Handanović. A NIS többségi tulajdonrészének értékesítése azért van napirenden, mert a vállalat orosz tulajdonosi háttere miatt az amerikai szankciók komoly bizonytalanságot okoznak a működésben. A tárgyalások középpontjában a Gazpromnyefty mintegy 56 százalékos részesedése áll. Az előzményekről több cikkből tájékozódhat a Világgazdaság oldalán.

A miniszter szerint az Abu Dhabi National Oil Company, vagyis az ADNOC a NIS-szel kapcsolatos terveitől időközben visszalépett. Đedović Handanović szerint az emirátusi vállalat 

• nem a teljes többségi csomag megszerzésében volt érdekelt, hanem
• kisebbségi részvényesként lépett volna be a szerb olajipari vállalatba. 

Erre azonban csak azt követően került volna sor, hogy a Mol megvásárolja a Gazpromnyeft 56 százalékos részvénycsomagját. „Állami álláspontunk szerint az ADNOC belépése jó lenne a NIS számára, és ezt az álláspontunkat továbbra is fenntartjuk” – mondta a miniszter.

A Duna alacsony vízállása is veszélyezteti az ellátást

A miniszter az energiaellátás másik komoly problémájáról, a Duna rendkívül alacsony vízállása jelentette kihívásról is beszélt.

A becslések szerint az eredetileg tervezett mennyiségeknek mindössze 25–30 százaléka érkezhet meg a folyón keresztül, ami rendkívül nehéz helyzetet teremt.

Ennek ellenére a szerb kormány egyelőre képes elegendő üzemanyagot biztosítani, és fenntartani az ellátásbiztonságot – hangsúlyozta Đedović Handanović.

A miniszter beszélt a Bistrica reverzibilis vízerőmű (RHE) beruházásáról is, amelyet Szerbia egyik legfontosabb stratégiai energetikai projektjének nevezett.

A tervek szerint az előkészítő munkálatok már idén megkezdődnek, a fő létesítmény építése pedig jövő év végén indulhat. A beruházás megvalósítása során figyelembe veszik a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) valamennyi előírását is. A szerb kormány a tervek szerint jövőre hitelszerződést ír alá a japán szervezettel.

Szerbia már jelenleg is rendelkezik egy fontos energiatárolási lehetőséggel a Bajina Bašta reverzibilis vízerőmű révén. Ez lehetővé teszi, hogy az ország az alacsonyabb villamosenergia-árak időszakaiban energiát tároljon, majd azt akkor használja fel, amikor nagyobb szükség van rá, illetve amikor magasabbak az árak.

A Bistrica projekt ezzel együtt újabb fontos lépés lehet a szerb energiarendszer rugalmasságának növelésében, miközben a NIS körüli tulajdonosi bizonytalanság továbbra is az ország energiaellátásának egyik kulcskérdése marad.