GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 17. 3 percnyi olvasás
A vészhelyzet közepén döntött úgy a kongói kormány, hogy mobilfizetésre állnak át és felülvizsgálják a bérlistákat.
A kelet-kongói Nizi térségében Gédéon Banga Ngbape és csapata nap mint nap járja a közösségeket, hogy felkutassa azokat, akik kapcsolatba kerülhettek fertőzött vagy fertőzésgyanús emberekkel – számol be róla az Africanews. A kontaktkutatás kulcsszerepet játszik abban, hogy a hatóságok még azelőtt azonosítsák és ellátásba juttassák a betegeket, hogy a vírus szélesebb körben továbbterjedne. Ngbape szerint azonban a védekezést egyre inkább ellehetetleníti, hogy a terepen dolgozó egészségügyi munkatársak több mint három hónapja nem kaptak fizetést, többen pedig sztrájkba léptek emiatt, miközben a WHO összehangolt fellépésre sürget.
Új körülmény nehezíti a Kongóban továbbra is pusztító ebolajárvány elleni védekezést: miközben a kontaktkutatást végző egészségügyi dolgozók mobilitási lehetőségei eleve korlátozottak, béreik elmaradása miatt többen úgy döntöttek, hogy nem veszik fel a munkát.
A beszámolók szerint néhány napja a Nizi Ebola-kezelőközpont egészségügyi dolgozói sztrájkba léptek, emiatt az intézmény átmenetileg bezárt. A járványügyi rendszer közben naponta több tucat riasztást kap: a helyi csapatok átlagosan 60–70 bejelentést vizsgálnak ki minden nap. A sztrájk miatt most a bejelentések csak töredékének ellenőrzése valósulhat meg.
A kontaktkutatók feladata rendkívül összetett:
Ha ez a rendszer akadozik, a teljes járványügyi védekezés hatékonysága romlik.
Eközben az ebolajárvány ereje nem csökken: a kongói hatóságok legfrissebb adatai szerint a járványban már 4381 igazolt esetet regisztráltak, a halálos áldozatok száma pedig elérte a 2011-et. A járványt hivatalosan május 15-én jelentették be, a későbbi genetikai vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a vírus már hónapokkal korábban, februárban megjelent a térségben.
A halálozási adatok különösen aggasztóak:
a jelenlegi járványban az első igazolt esethez képest csaknem háromszor gyorsabban érte el a halálos áldozatok száma a mostani szintet, mint a 2014–2016-os nyugat-afrikai ebolajárvány idején.
Utóbbi az eddigi legsúlyosabb Ebola-járvány volt.
A védekezést nem csupán a pénzhiány és a munkaerőhiány nehezíti. A térségben fegyveres csoportok jelentette fenyegetés, a korábbi járványok miatt kialakult bizalmatlanság, valamint az ebolával kapcsolatos álhírek és tévhitek is komoly akadályt jelentenek.
Ana Ndroy Kasime, a térség egyik közösségi egészségügyi dolgozója házról házra jár, hogy tájékoztassa a lakosságot a betegségről, és jelentse a gyanús eseteket a hatóságoknak. Szerinte azonban
a terepen dolgozók még az alapvető védőfelszerelésekből is hiányt szenvednek.
A mostani járványt a ritka Bundibugyo Ebola-vírus okozza. A kórokozó rendkívül fertőzőképes, ráadásul a betegség ezen változata ellen jelenleg nem áll rendelkezésre széles körben engedélyezett vakcina vagy kezelés, egyelőre csak zajlanak az ilyen irányú klinikai vizsgálatok.
Mennyit keresnek az ebolajárvány megfékezésén dolgozók?
Az International Council of Nurses (ICN) és az Associated Press jelentései szintén megerősítik, hogy az ápolók, fertőtlenítők és kontaktkutatók 2-3 hónapja nem kapták meg a nekik járó veszélyességi pótlékot. A tudósítások szerint az ituri tartományi fővárosban, Buniában a dolgozók a kormányzói hivatal előtt tüntettek. Az imént említett dolgozó, Ana Ndroy Kasime azt mondta, hogy havonta mindössze kb. 114 ezer frankot (kb. 18 000 Ft-ot) kapnak az ígért 1,1 millió frankos fizetés helyett (amikor megérkezik a kifizetés). Ezt az összeget a rendkívül magas fertőzési kockázat és az alapvető védőfelszerelések hiánya miatt megalázóan alacsonynak tartják.
Jean Kaseya, az Africa CDC vezetője megerősítette, hogy a bérek és pótlékok kifizetésére szánt keretösszeg rendelkezésre áll, a kifizetések csúszását pedig a kongói kormány a bérlisták felülvizsgálatával (az illetéktelen nevek kiszűrésével), valamint a készpénzes kifizetésekről a mobilfizetési rendszerekre való átállással indokolta. Az Africa CDC tájékoztatása szerint mintegy 2 millió dolláros rendkívüli támogatást különítettek el a kongói hatóságok számára, kifejezetten az elmaradt bérek finanszírozására.
Az ebolajárvány epicentrumában dolgozó egészségügyi dolgozók tiltakoznak a kifizetetlen bérek miatt az Ituri tartományi kormányzó hivatalában, Kelet-Kongóban, 2026. augusztus 6-án (AP Photo/Constant Same Bagalwa):
Az Africa CDC és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) augusztus 6-i közös állásfoglalásában sürgette a Kongói Demokratikus Köztársaság ebola elleni védekezésének azonnali megerősítését.
A nemzetközi szervezetek szerint mindenekelőtt a közösségekre épülő védekezést kell felgyorsítani. Ehhez
hatékonyabb korai felismerésre, gyorsabb kontaktkutatásra, jobb hozzáférésre az egészségügyi ellátáshoz, a frontvonalban dolgozók támogatására és az erőforrások gyorsabb eljuttatására van szükség.
A járvány következményei azonban jóval túlmutathatnak az egészségügyi rendszeren. Mint a Világgazdaság oldalán megírtuk, a fertőzések olyan kelet-kongói térségek közelében terjednek, amelyek a világ nyersanyagellátása szempontjából is kiemelten fontosak. A környéken jelentős arany-, réz- és kobaltbányák működnek, ezért a bányavállalatok már most rendkívüli óvintézkedéseket vezetnek be.
Ha az ebola terjedését nem sikerül megfékezni, a járvány nemcsak újabb egészségügyi és humanitárius válságot okozhat, hanem a térség gazdasági működését, a bányászatot és végső soron a nemzetközi nyersanyagpiacokat is megzavarhatja.
Napi