GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 17. 5 percnyi olvasás
Ez lesz a Meta és a teljes közösségi média legfontosabb tárgyalása.
Már csak órák kérdése, és megkezdődik a Meta történelmének legfontosabb bírósági eljárása, mely minden korábbinál mélyebben nyúlhat bele a Facebook és az Instagram működésébe. Nem kevesebb mint 30 amerikai állam azzal vádolja Mark Zuckerberg közösségimédia-óriását, hogy tudatosan olyan funkciókat épített platformjaiba, melyek hosszabb használatra ösztönzik a gyerekeket, miközben a 13 év alatti felhasználók adatait is jogellenesen kezelhette. Ha a Meta elveszíti a pert, nem pusztán pénzbírsággal szembesülhet: a felperesek olyan országos változtatásokat kérnek, melyek az algoritmustól a végtelen görgetésen és a lájkokon át egészen a fiatalok regisztrációjáig érhetnek – ezek a változások pedig tovább jöhet az Európai Unióba is.
A 2023-ban indult többállami jogvita jelenlegi szakaszában Kalifornia, Colorado, Kentucky és New Jersey áll a tárgyalóteremben a Metával szemben, további 25 állam ügye később következhet; a gyermekek adatvédelmével kapcsolatos követelésekben összesen 29 állam érintett. A tárgyalás várhatóan mintegy hét hétig tart, az ügyet Yvonne Gonzalez Rogers szövetségi bíró vezeti, aki egy tanácsadó esküdtszéket is felállított.
A pénzügyi kockázat is rendkívüli:
a Meta egy bírósági beadványában azt állította, hogy a négy állam által alkalmazni kívánt törvényi szankciók elméletileg akár 1,4 ezermilliárd dollárra, körülbelül 440 ezer milliárd forintra is rúghatnak.
Az államok ezt az összeget nyilvánosan nem erősítették meg, jogi szakértők pedig rendkívül valószínűtlennek tartják, hogy a bíróság végül a maximális összeghez közeli büntetést szabjon ki. A platformok működését érintő kötelezések ennél közvetlenebb következményekkel járhatnak a felhasználók számára.
A per egyik központi kérdése az, hogy a Facebook és az Instagram egyes funkciói egyszerű termékjellemzők-e, vagy tudatosan kialakított, kényszeres használatot ösztönző mechanizmusok. Az államok többek között
A 2023-as kereset az algoritmusokat azzal vádolja, hogy kiszámíthatatlan jutalmazási mintákkal és folyamatosan új tartalmakkal késztetik visszatérésre a fiatalokat.
A felperesek szerint ezeknek a funkcióknak közös üzleti logikájuk van: minél hosszabb ideig marad valaki a platformon és minél többször tér vissza, annál több tartalmat és hirdetést lehet számára megjeleníteni. A kereset szerint
különösen problémás, ha ugyanezeket a mechanizmusokat gyermekeknél és tizenéveseknél alkalmazzák, akik érzékenyebbek lehetnek a társas visszajelzésekre és a folyamatos jutalmazásra.
A Meta vitatja, hogy platformjai függőséget okoznának, és arra is hivatkozott, hogy a közösségimédia-függőség nem önállóan elismert pszichiátriai diagnózis.
Az államok a Meta saját belső kutatásait is bizonyítékként kívánják használni. A keresetben idézett vállalati vizsgálatok szerint a lájkok és más nyilvános népszerűségi mutatók társas összehasonlítást erősíthetnek, ami kapcsolatba hozható a magányosság, a negatív hangulat és a testképpel kapcsolatos elégedetlenség erősödésével. A felperesek szerint a vállalat ezekről a kockázatokról tudott, miközben nyilvánosan biztonságosabb képet festett szolgáltatásairól.
Egy vereség sokkal többet jelenthet annál, hogy a Meta újabb gyermekvédelmi kapcsolókat helyez el a beállítások között. A felperes államok azt akarják, hogy a fiatal felhasználóknál megszűnjön a végtelen görgetés, szigorítsák az értesítéseket, időkorlátokat vezessenek be, és az ajánlórendszer ne elsősorban az aktivitás maximalizálása, hanem a felhasználói jóllét alapján rangsorolja a tartalmakat. Az államok azokat az algoritmusokat és mesterségesintelligencia-modelleket is töröltetnék, melyeket szerintük gyermekek jogellenesen megszerzett adataival tanítottak.
A kereset ennél tovább is megy. A kifogásolt funkciók között szerepel az automatikus videólejátszás, egyes külsőt megváltoztató képszűrők, a több párhuzamos fiók használatának lehetősége, valamint az ideiglenesen elérhető tartalmak – ilyenek például az Instagram Stories bejegyzései. Ezek közül több nem kiegészítő szolgáltatás, hanem az Instagram jelenlegi használati élményének alapvető része.
A lájkszám eltüntetése szintén komoly váltás lenne.
A Facebook történetének korai évei óta a lájk az egyik alapvető visszajelzési forma, az Instagramon pedig a látható reakciószám a tartalmak társadalmi értékének egyik legegyszerűbb mércéjévé vált. Ha fiatalkorúaknál ezt alapértelmezetten el kellene rejteni, az nemcsak a felhasználói élményt, hanem az influenszerek és tartalomgyártók teljesítményének mérését is érintené.
Erre már van amerikai példa. Egy új-mexikói bíróság augusztusban összesen 942 millió dollár, körülbelül 296 milliárd forint pénzügyi teher mellett arra kötelezte a Metát, hogy erősítse meg a korhatár-ellenőrzést, korlátozza a fiatalkorúak értesítéseit, vezessen be használati időkorlátokat, és alapértelmezésként rejtse el a lájkszámokat a kiskorúak elől.
A most induló per egyik legkényesebb kérdése a gyermekek életkorának ellenőrzése. A szövetségi gyermek-adatvédelmi törvény, a COPPA alapján a 13 év alatti gyermekek személyes adatainak kezelése szülői hozzájáruláshoz kötött. Gonzalez Rogers bíró júniusban már a tárgyalás előtt arra jutott, hogy a Meta szülői beleegyezési eljárása ezen a ponton nem felelt meg a törvény követelményeinek.
A felperesek ezért szigorúbb életkor- és szülői ellenőrzést akarnak. Ennek gyakorlati következménye az lehet, hogy a jelenlegi rendszer, mely jelentős részben a felhasználó által megadott életkorra és a Meta utólagos felismerési technológiájára épül, már nem lesz elegendő a fiatalkorúak esetében.
A Meta jelenleg mesterséges intelligenciával is próbálja azonosítani azokat, akik a valósnál magasabb életkort adnak meg,
és automatikusan gyermek- vagy tinédzservédelmi beállítások alá helyezhet egyes fiókokat. Idén augusztusban a Meta több mint 750 ezer 16 év alattihoz tartozó Facebook- és Instagram-fiókot törölt, mert nem a valódi korukat adták meg a felhazsnálók.
Ide kapcsolódik az igazolványos regisztráció kérdése is. A jelenlegi perben nincs olyan követelés, mely minden Facebook- vagy Instagram-felhasználót személyi igazolvány bemutatására kötelezne, a hatékony korhatár-ellenőrzés azonban valamilyen erősebb életkor-igazolást követelhet. Maga a Meta már most is használ olyan eljárást, mely bizonyos helyzetekben igazolvány feltöltésével vagy videós szelfivel ellenőrzi az életkort; az Instagramnál például akkor is kérhet ilyen bizonyítást, ha valaki 18 év alatti születési dátumát felnőttkorúra próbálja módosítani.
Egy esetleges országos szigorításnál ezért több megoldás is szóba kerülhet:
A Meta inkább az utóbbi, eszköz- vagy alkalmazásbolt-szintű megoldást támogatja, részben azért, mert egy teljes körű személyazonosítás új adatvédelmi kockázatokat teremtene. A probléma jogilag sem egyszerű. Az új-mexikói ítélet ugyan szigorúbb korhatár-ellenőrzésre kötelezte a vállalatot, de a bíró nem rendelt el minden felhasználóra kiterjedő, „keményebb” személyazonosítást, részben a szövetségi adatvédelmi korlátok és a bírói hatáskör határai miatt.
A mostani per tétje nagyobb a korábbi szabályozási vitáknál, mert a felperesek nem újabb választható biztonsági funkciókat kérnek. A Facebook és az Instagram használatát meghatározó elemek – a görgetés, a videók automatikus indulása, az értesítések, a lájkok, az ajánlórendszer és a fiatalok fiókjainak ellenőrzése – egyszerre kerültek a bíróság elé. A Reuters szerint az államok azt kérik, hogy az esetleges változtatások országosan lépjenek életbe, nem csupán a négy most tárgyaló államban.
Napi