Döntött az Alkotmánybíróság a 17. alkotmánymódosítás ellen benyújtott kifogásokról, és mindhárom panaszt elutasította, illetve nem vizsgálta érdemben. A módosítás így hatályban marad, vagyis a Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetését, a képviselői mandátum 12 éves korlátozását és az alkotmánybírók 70 éves korhatárát érintő rendelkezések is érvényben maradnak – írta a 24.hu.

Az Alkotmánybíróság döntése alapján marad a 17. alkotmánymódosítás, amelyet a parlament júliusban 139 igen szavazattal, 6 nem mellett fogadott el. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson.

A kifogások szerint az államfő eltávolítása közjogilag érvénytelen lehetett, az Alkotmánybíróság azonban arra jutott, hogy nincs hatásköre az alkotmánymódosítás tartalmának felülvizsgálatára.

A testület szerint az ilyen eljárásban azt vizsgálhatja, hogy az alkotmánymódosítást az előírt eljárási szabályok szerint fogadták-e el és hirdették-e ki. A benyújtott panasz azonban nem olyan eljárási jogsértést állított, amely alapján az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálhatta volna a módosítást.

A többségi álláspont lényege, hogy az Alkotmánybíróság nem válhat az Országgyűlés mellett működő társalkotmányozóvá. Ez egyben azt is jelenti, hogy önmagában az alkotmánymódosítás tartalmának vitatása nem elegendő ahhoz, hogy a taláros testület megsemmisítse annak rendelkezéseit.

Magyar Péter közleményében úgy értékelte az Alkotmánybíróság döntését, hogy a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elutasították a kormánypárti képviselők valamennyi beadványát. 

Magyar Péter szerint a döntés fontos visszaigazolása a kormány alkotmánymódosításának, és egyben azt mutatja, hogy a Fidesz által korábban megválasztott alkotmánybírók sem találtak jogi alapot a kifogásoknak. A politikus a közleményben arra is utalt, hogy a határozatnak a korábbi kormányzati döntéseket érintő politikai vitákban is jelentősége lehet.

Minden panaszt elutasított az Alkotmánybíróság

A panaszok a képviselői mandátum 12 éves, illetve három ciklusos korlátozását, valamint az alkotmánybírók 70 éves korhatárát is támadták. A módosítás értelmében nem indulhat újra országgyűlési képviselőként az, aki korábban összesen legalább 12 évig volt képviselő, vagy akit legalább három választáson megválasztottak.

Az Alkotmánybíróknál ismét felső életkori határ lépett életbe. A 70. életévüket már a módosítás hatálybalépése előtt betöltő bírák megbízatása a hatálybalépést követő második hónap első napján szűnik meg, míg azoké, akik később töltik be a 70-et, a születésnapjukon ér véget.

A 17. alkotmánymódosítás ezen túl a bírói önigazgatást is erősíti, lehetővé teszi a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírói kezdeményezésre történő visszahívását, valamint megteremti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának alkotmányos alapját.

A lényeg éppen az, hogy a többségi álláspont szerint erre ebben az eljárásban nincs hatásköre. A különvélemények között ugyanakkor olyan érvek is megjelentek, amelyek szerint a mostani módosítás egy konkrét, egyszeri közjogi helyzet kezelésére szolgál, ezért felvethető, hogy valódi alkotmánymódosításról van-e szó.

A döntéssel a 17. alkotmánymódosítás legfontosabb, politikailag legvitatottabb elemei előtt jelenleg nem maradt alkotmánybírósági akadály.