GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 17. 3 percnyi olvasás
Az üzemanyag ára egyre csípősebb, és ez most trendnek látszik.
A benzin és a gázolaj szombati 9 forintos nagykereskedelmi áremelése is átgyűrűzött a magyar benzinkutakra, jelentettük. Ne altasson el bennünket, hogy keddre nem jelentettek be újabb áremelést: semmi, ami a hét elején történik a világban nem arra utal, hogy vége az olaj drágulásának, sőt.
Az üzemanyagárakat alapvetően a nemzetközi olajárak alakulása igazgatja, ha közben nem változik a finomítók árrése és az adó. Márpedig hétfőn véget ér az amerikai-iráni tűzszünet, anélkül hogy a felek megoldást találtak volna a Hormuzi-szoros újranyitásására a nemzetközi energiaszállítmányok előtt.
A politikai fejlemények egyáltalán nem arra utalnak, hogy az olaj árának vissza kellene fordulnia.
A Brent típusú kőolaj ára a múlt hét eleje óta több mint 7 százalékkal ugrott meg, miközben tovább romlottak annak a kilátásai, hogy hamarosan újra megnyílhat a Hormuzi-szoros, amelyen a február végén kitört háború előtt a világ olaj- és gázforgalmának mintegy ötöde haladt keresztül – elemez a Bloomberg hírügynökség.
A globális irányadó olajfajta ára hétfőn egy időre 1,3 százalékkal, hordónként 89,68 dollárra emelkedett.
Az utóbbi hét hírei nem voltak jók, és legutóbb Donald Trump elnök azt jelezte: nem siet lezárni az Iránnal vívott háborút. Eközben Libanonban rég nem látott hevességgel lángoltak fel újra a harcok.
Trump a Fox Newsnak adott telefoninterjúban azt mondta – idézte a Bloomberg –, hogy az iráni kikötők ellen fenntartott amerikai tengeri blokád nyomást gyakorol az országra,
és nincs határideje a konfliktus rendezésére.
Arra is figyelmeztetett, hogy ha „Omán az útjukba áll, szétbombázzák őket”, további részleteket azonban nem közölt. Májusban már tett hasonló fenyegetést. Omán jelenleg Iránnal tárgyal arról, hogyan kellene kezelni a Hormuzi-szoros forgalmát, az Egyesült Államok azonban nem vesz részt ezekben az egyeztetésekben.
A Hormuzi-szoros a Perzsa-öbölből induló energiaszállító hajók egyetlen tengeri kijárata a nyílt óceán felé. A szoros északi partja iráni, déli oldala pedig nagyrészt ománi terület.
Irán azt közölte: Ománnal egy szélesebb megállapodás részeként véglegesítettek egy „hajózási térképet” a szoros forgalmának szabályozására. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy ez nem feltétlenül jelenti a kulcsfontosságú tengeri útvonal újbóli megnyitását.
Az Iránnal vívott háború csaknem hat hónapja tart, és egyelőre nem látszik a megoldás. Washington és Teherán júniusban egy egyetértési megállapodást írt alá, amelynek célja az volt, hogy 60 napos időablakot nyisson a felek számára egy tartósabb békemegállapodás elérésére. Ez az időszak hétfőn jár le, ám közben a tűzszünetet többször megsértették, és mindkét fél azt közölte, hogy az egyezség gyakorlatilag érvényét vesztette.
Az intenzív tárgyalások folytatódnak, ám a biztonsági helyzet összetettsége és „romboló elemek akadályozó magatartása” miatt időigényes a megállapodás elérése – mondta hétfőn újságíróknak Esmail Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője.
A közel-keleti feszültség a hétvégén még fokozódott is.
Libanon, ahol Izrael az Irán támogatta militéns szervezet, a Hezbollah ellen harcol, nem a háború fő frontja, de az itt zajló események erős befolyást tudnak gyakorolni az irániak és az amerikaiak egymáshoz való viszonyára. Márpedig Libanonban rég volt ilyen forró a helyzet.
Miközben Izrael halált zúdít Libanonra, drámai bejelentést tett a gazdaságáról
Egy fronton biztosan nem enyhült, hanem halálosabbá vált a közel-keleti háború, miközben a békekötést célzó tárgyalások éppen holtpontra jutottak. Izrael fokozta támadásait libanoni célpontok ellen, és eközben közölte, hogy teljesített gazdasága a háború első teljes negyedévében. A szombati izraeli csapásokban tizenegy ember halt meg.
Az elmúlt napokban
A fejlemények egyben tovább nehezítik az Egyesült Államok és Irán között megrekedt tárgyalások újraindítását is. A Washington és Teherán közötti, 14 pontból álló egyetértési megállapodás a harcok felfüggesztését irányozta elő „minden fronton, Libanont is beleértve”, továbbá szabad áthaladást biztosított volna a Hormuzi-szoroson.
Trump ugyanakkor azt mondta a Fox Newsnak, hogy az Iránnal fenntartott háttércsatornák továbbra is működnek.
Trump nehezen talál kiutat egy olyan háborúból, amely egyre népszerűtlenebb az Egyesült Államokban, és a novemberi félidős választásokon politikai árat jelenthet a republikánusok számára – elemezte a hátteret a Bloomberg cikke.
Scott Bessent pénzügyminiszter a múlt héten azt mondta, hogy Washington új, példátlan gazdasági intézkedések bejelentésére készül Teherán ellen. Bár Irán ipari kapacitásainak jelentős része károkat szenvedett, és az amerikai blokád erősen visszavetette a kőolajexportot, az évtizedek óta tartó szankciók eddig nem kényszerítették Teheránt arra, hogy engedjen nukleáris programjában vagy feladja a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzést.
Eközben Trump veje és békeügyi megbízottja, Jared Kushner ezen a héten a Közel-Keletre látogat, hogy megpróbálja felgyorsítani az Egyesült Államok közvetítésével létrejövő gázai tűzszünetet. Kushner hétfőn Jeruzsálemben tárgyal Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnökkel, vele van Tony Blair volt brit miniszterelnökés Nickolay Mladenovval, a Béketanács vezető megbízottja is.
Az Associated Press szerint Kushner vasárnap Egyiptomban találkozott a Hamász vezetőjével, Halíl al-Hajjával. A Hamász közleményében arra szólította fel a közvetítőket és az Egyesült Államok által létrehozott, a tűzszünetet felügyelő Béketanácsot, hogy „kényszerítsék rá” Izraelt egy olyan ütemterv elfogadására, amely meghatározza a tűzszünet következő lépéseit – írja a Bloomberg.
Napi