GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 17. 3 percnyi olvasás
A következő hónapok nagy kérdése ezért nem feltétlenül az lesz, hogy érkezik-e elegendő gáz, hanem hogy mennyibe kerül majd.
Magyarország földgázellátása a jelenlegi készletek, a hazai termelés és a több irányból elérhető import alapján stabilnak látszik, miközben Európa tárolói az ilyenkor megszokottnál lassabban telnek. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint a magyar tárolókban már most a téli fogyasztás közel 70 százalékának megfelelő mennyiség van, a fűtési szezon kezdetére pedig ezt csaknem 90 százalékra emelnék. A miniszter azonban nem a rendelkezésre álló gáz mennyiségében lát kockázatot, hanem abban, hogy a tél legdrágább hónapjaira milyen áron sikerül biztosítani az energiát.

Kapitány bejegyzésében azt állította, hogy az előző kormány 2026 végéig gondoskodott az árak előzetes lekötéséről, a tél leghidegebb hónapjaira viszont már nem. Értékelése szerint emiatt egy esetleges piaci árugrás közvetlenül terhelhetné a költségvetést, végső soron pedig a családokat és a vállalkozásokat.
A gázellátás fizikai biztonságáról ugyanakkor maga Kapitány is egyértelműen azt írta, hogy az biztosított.
Ezt támasztja alá az ország tárolói helyzete és importinfrastruktúrája is: Magyarország az orosz vezetékes gáz mellett több nem orosz forráshoz és több szállítási útvonalhoz is hozzáfér.
A miniszter állítása szerint a hazai tárolókban jelenleg annyi földgáz van, amennyi a téli fogyasztás közel 70 százalékát fedezné. A szezon kezdetére ezt majdnem 90 százalékra emelnék, miközben a tárolt készletet kiegészíti a magyarországi kitermelés és a folyamatos import.
Kapitány ebből azt a következtetést vonta le, hogy mennyiségi ellátási probléma jelenleg nincs. A problémát szerinte az előzetes árlekötések időtávja okozza. A miniszter azt írta, hogy az előző kormány csak 2026 végéig biztosított árkockázati fedezetet, miközben a téli szezon legnagyobb fogyasztású hónapjai már 2027-re esnek.
A bejegyzés szerint az új gazdasági és energetikai vezetés ezért olyan stratégián dolgozik, amely a teljes gázévet lefedné.
Kapitány érvelése tehát nem arról szól, hogy Magyarországnak nincs elegendő gáza, hanem arról, hogy a rendelkezésre álló mennyiség ára a téli hónapokban kiszámíthatatlanabb lehet.
Ahogy a Világgazdasági is megírta, az idei betárolási szezon Európa nagy részén gyengébben halad a korábbi években megszokottnál. Az uniós gáztárolók átlagos töltöttsége mintegy 58 százalék, ami az év ezen szakaszában 2011 óta a legalacsonyabb érték. Ennek hátterében a közel-keleti feszültségek miatt akadozó cseppfolyósgáz-szállítások és más piaci nehézségek állnak. Összehasonlításképpen 2022 augusztusának elején nagyjából 72 százalékos volt az uniós töltöttség, 2023-ban pedig már 90 százalék körül járt. A következő két évben szintén a kijelölt határidő előtt sikerült elérni az előírt készletszinteket.
Magyarországon is lassabban indult a betárolás, a hazai tárolók töltöttsége jelenleg valamivel 62 százalék fölött áll. Ez magasabb az uniós átlagnál.
Az európai adatokból az is látszik, hogy a tárolók töltöttségét önmagában félrevezető lenne az ellátásbiztonság mércéjeként használni. Egy olyan ország, amely kevés gázt fogyaszt, jelentős saját termeléssel rendelkezik vagy közvetlenül hozzáfér LNG-terminálokhoz, kisebb készlettel is kedvező helyzetben lehet.
Magyarország helyzetét nem kizárólag a tárolók 62 százalék fölötti töltöttsége határozza meg. Az ország több irányból tud gázt fogadni, és a tárolt készlet mellett folyamatos hazai termelésre is támaszkodhat. A tárolt mennyiség jelenleg a magyar éves gázigény mintegy 44,5 százalékának felel meg. Ezt az adatot ugyanakkor az is árnyalja, hogy a magyarországi létesítményekben Szerbia számára is tárolnak gázt, vagyis a fizikailag Magyarországon lévő teljes készlet nem kizárólag a hazai fogyasztást szolgálja.
A magyar ellátás egyik fő pillére továbbra is a Szerbia felől érkező orosz vezetékes gáz. Amíg ez az útvonal stabilan működik, a fizikai ellátás szempontjából jelentős mennyiség áll rendelkezésre. A magyar rendszer azonban nem kizárólag erre az egy forrásra épül. Szlovénia kivételével Magyarország valamennyi szomszédos országgal rendelkezik gázvezetéki összeköttetéssel, így elméletileg hat irányból lehet gázt mozgatni a hazai hálózat felé.
A legfontosabb alternatív mennyiség jelenleg Horvátország felől érkezik. A világpiacról cseppfolyósított formában behozott gázt a horvátországi LNG-terminálon fogadják, majd visszagázosítás után az Adria vezetéken továbbítják Magyarországra. Ennek eredete nem kötődik egyetlen termelő országhoz, hanem attól függ, honnan érkezik az adott LNG-szállítmány. Románia felől szintén vásárolható földgáz. Ez lehet romániai kitermelésből származó mennyiség, de Románián keresztül a világpiacról érkező gáz is.
Szlovákia irányából ugyancsak rendelkezésre áll importkapacitás, akár Lengyelország felől érkező források számára is. A tényleges fizikai áramlás azonban ezen az útvonalon nem mindig Magyarország felé halad: jelenleg jellemzően Magyarországról jut gáz Szlovákiába, majd tovább Ukrajna irányába.