BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 17. 2 percnyi olvasás
A testület nem azt mondta ki, hogy Sulyok Tamás leváltása rendben volt.
Az Alkotmánybíróság augusztus 17-i teljes ülésének napirendjén három olyan utólagos normakontroll-indítvány is szerepel, amely a Tisza-többség által elfogadott 17. alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseit támadja. A testület hivatalos tájékoztatása szerint az egyik eljárás közvetlenül a köztársasági elnöki megbízatás megszűnését, a másik az országgyűlési képviselők választhatóságának időkorlátját és az alkotmánybírák megbízatásának megszűnését, a harmadik pedig ugyancsak az alkotmánybírák korhatárát érinti.
Az egyik legfontosabb kérdés a köztársasági elnöki jogviszony idő előtti lezárása. Az Alaptörvény 17. módosítása alapján az Országgyűlés megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását. E rendelkezés megsemmisítését ellenzéki parlamenti képviselők kérték az Alkotmánybíróságtól.
A taláros testület hivatalos napirendje szerint a hétfői ülésen azt vizsgálják, hogy az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezései közé beiktatott 34. pontja megfelel-e az Alaptörvénynek.
A kérdésnek azért is van különös jelentősége, mert az Országgyűlés a vitatott rendelkezés alapján már új államfőt is választott. A Fidesz és a KDNP a köztársasági elnök megválasztásának folyamatában nem vett részt, azt jogellenesnek, illetve illegitimnek tartotta.
Nem kevésbé jelentős az a szabály, amely időkorlátot vezetett be az országgyűlési képviselői mandátumokra. A módosítás értelmében nem választható meg országgyűlési képviselőnek az, aki korábban legalább tizenkét évig, illetve három országgyűlési cikluson keresztül már betöltötte ezt a tisztséget.
A szabály különösen azért váltott ki komoly politikai vitát, mert visszamenőleges hatállyal a jelenlegi politikai szereplőket is érinti.
Ennek következtében a rendelkezés Orbán Viktor esetében is kizárná, hogy a jövőben újabb országgyűlési képviselői mandátumot szerezzen.
A Fidesz és a KDNP képviselői ezt a rendelkezést is megtámadták az Alkotmánybíróság előtt. A testület hétfőn azt vizsgálja, hogy az időkorlátra vonatkozó új szabály, illetve annak alkalmazása összeegyeztethető-e az Alaptörvénnyel.
A harmadik kiemelt ügy az alkotmánybírák megbízatásának megszűnéséhez kapcsolódik. A 17. alaptörvény-módosítás ismét hetven évben határozza meg az alkotmánybírói korhatárt, és olyan átmeneti szabályokat is megállapít, amelyek a már hivatalban lévő bírákat is érintik.
A vitatott rendelkezés szerint annak az alkotmánybírónak, aki a módosítás hatálybalépése előtt már betöltötte a hetvenedik életévét, a megbízatása a hatálybalépést követő második hónap első napján szűnik meg.
Azok esetében pedig, akik később töltik be a hetvenedik életévüket, a mandátum a hetvenedik születésnapon ér véget.
A szabályozásnak közvetlen személyi következményei is vannak: több jelenlegi alkotmánybíró megbízatása megszűnhet. A megtámadott rendelkezések között éppen ezért az alkotmánybírák megbízatásának megszűnésére és a korhatárra vonatkozó szabályok is szerepelnek.
Az Alkotmánybíróság már augusztus 13-i teljes ülésén is vizsgálta az Alaptörvény 16. és 17. módosítását támadó indítványokat, ám nem minden ügyben nem született döntés. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat érintő egyik indítványt a testület hatáskör hiányában visszautasította, ugyanakkor
ez nem jelentett érdemi állásfoglalást a kifogásolt rendelkezés alkotmányosságáról.
Az Alkotmánybíróság hétfői napirendje ugyanakkor már közvetlenül az államfői megbízatás megszüntetését, a képviselői cikluskorlátot és az alkotmánybírói korhatárt érintő rendelkezéseket vizsgálja.
Napi