Újabb poszttal folytatódik a Fradiváros ügye, ezúttal Kele János számolt be a legfrissebb fejleményekről.

A közgazdász arról számolt be, hogy június 25-én két kérdést tett fel a Belügyminisztériumnak.

• Egy: továbbadta-e a Ferencvárosi Torna Club a Fradiváros-projektre kapott állami támogatást, és ha igen, kinek?
• Kettő: milyen pénzügyi-számviteli kategóriákban számoltak el a pénzzel?

Egy hónappal később azt a választ kapta a sportot is felügyelő Belügyminisztérium jogi osztályától, hogy a válaszok titokban tartáshoz fűződő közérdek nagyobb súlyú, mint a megismeréshez fűződő.

Az ügy egyébként arról szól, hogy a Ferencvárosi Torna Club – tehát nem a futballklubot működtető Zrt. – 2016-ban és 2017-ben két részletben 25 milliárd forint állami támogatást kapott építési beruházásra. A sportinfrastruktúra-fejlesztést, -felújítást a Vajda Péter utcában, épp a zöld-fehér klubház túloldalán, az egykori Építők-sporttelepen kellett volna megvalósítani.

Hirtelen beszédes lett az államtitkár

A mai napon a Magyar-kormány sportállamtitkára Facebook poszttal jelentkezett, melyben azt írja, az állami támogatásra vonatkozó elszámolásokat idén márciusban nyújtotta be a Fradi. Az ellenőrzési folyamat az elmúlt hetekben gyorsult fel, és egyértelműen kijelenthető, hogy a sportállamtitkárság munkatársai olyan dokumentumokat kaptak, amelyek további hatósági vizsgálatokat igényelnek.

Kálnoki-Kiss Attila szerint világosan kiderült, hogy az FTC vezetése az eredeti szándék szerint infrastrukturális beruházásra felhasználható állami támogatás egy jelentős részét a labdarúgócsapatot működtető Zrt.-nek.

A sportállamtitkár azt mondja, a minisztérium választ vár arra, hogy milyen jogszabályi háttérre hivatkozva tartják elszámolhatónak a húsz szakosztályt fenntartó sportklub működésére azt a 11,2 milliárd forintot, amelyet

Kálnoki tehát választ vár a Fraditól arra, hogy milyen dokumentum igazolja ennek a lépésnek a jogszerűségét. Kele János szerint léteznie kell egy okiratnak, amely erre a kérdésre választ ad. „Támogatói okiratnak hívják, és ebben feketén-fehéren szerepelnie kell, mit tehet a pénzzel az egyesület, és mit nem. Továbbadhatja? Vehet belőle játékost? Eltapsolhatja fizetésekre?” – mondja, majd hozzáteszi, hogy kikéri a támogatói okiratot (és annak összes esetleges módosítását) a Belügyminisztériumtól.

Három kérdés még mindig nyitva áll

A közgazdász szerint kérdés fogalmazódik meg az ügy kapcsán.

1. Hogyan előzhette meg a kiadás a jogszabályt? A működési célú felhasználást lehetővé tevő kormányhatározat 2022 decemberében született. A játékjog-vásárlások a sportállamtitkár közlése alapján 2019-ben kezdődtek.
2. Mely játékosokra költött az állam pénzéből a Fradi? Számot tudunk, neveket még nem. Ki játszik közülük még mindig a csapatban? Van-e, akin azóta túladott - például nyereséggel - az FTC?
3. Mit szól mind ehhez a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, amely az állami támogatásokra vonatkozó EU-s szabályok hazai alkalmazásáért felel? Vizsgálta például a támogatói okiratot, vagy valamelyik kormányhatározatot? S ha nem, vajon kinek a felelőssége lesz, ha állami támogatásból vásárolt játékosok okán vizsgálatot indít a klub ellen az UEFA?

A kommunikáción is változtatni kell, nemcsak a csibészkedésen

Kálnoki szerint a kormány arra kapott felhatalmazást a szavazóitól, hogy ezeket a sportpályán kívüli cseleket, csibészségeket ne úgy kezelje, ahogyan a fenti történet játékvezetője vagy az előző kormányzat tette.

Kele pedig azt mondja, „egy folyamatban lévő elszámolás és egy futó rendőrségi nyomozás érdemi megállapításainak nem személyes politikai bejegyzésben kellene nyilvánosságra kerülniük, hanem hivatalos úton. Akkor is, ha történetesen most éppen azt bizonyítják, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban nem a levegőbe beszéltem. halkan jegyzem meg: az előző kormányzat mindig maga döntötte el, mit, mikor és milyen csomagolásban tud meg az ország. Jó lenne változtatni ezen a gyakorlaton, ha másért nem, hát azért, mert a jogszabályok azért vannak, hogy ne az adatgazda kénye-kedve döntse el, mit és mikor ismerhet meg a közvélemény”.