Az Alkotmánybíróság három, az Alaptörvény nyáron elfogadott tizenhetedik módosítását érintő ügyben is visszautasította a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőinek indítványát.

A döntések így nem változtatják meg a júliusban elfogadott szabályokat: hatályban marad a köztársasági elnök mandátumának idő előtti megszüntetése, a képviselői cikluskorlát, valamint az alkotmánybírákra vonatkozó 70 éves korhatár is

– derül ki a hétfőn közzétett határozatokból.

A köztársasági elnököt érintő szabály szerint az Alaptörvény-módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő államfő megbízatása, majd az Országgyűlés új köztársasági elnököt választ. Az indítványozó ellenzéki képviselők szerint ez valójában nem általános alkotmányos szabály, hanem egy konkrét személy mandátumának megszüntetésére szolgáló egyedi döntés, ezért kérték annak megsemmisítését.

A második ügy a parlamenti képviselők új cikluskorlátjáról szólt. A módosítás alapján nem választható képviselővé az, aki összesen legalább tizenkét évig már betöltötte ezt a tisztséget, vagy legalább három választáson mandátumot szerzett. A korlátozás azokra is kiterjed, akik a feltételeket már a szabály hatálybalépése előtt teljesítették.

A harmadik ügyben az alkotmánybírák felső korhatárát támadták. Az új szabály szerint a megbízatás a 70. életév betöltésével megszűnik, és ezt a korhatárt a módosítás hatálybalépésekor már hivatalban lévő alkotmánybírákra is alkalmazni kell.

Az Alkotmánybíróság mindhárom esetben lényegében ugyanarra az érvelésre jutott:

az Alaptörvény alapján csak azt vizsgálhatja, hogy egy alkotmánymódosítást a megfelelő eljárásban fogadtak-e el és hirdettek-e ki. A módosítás tartalmát viszont nem bírálhatja felül, ezért az indítványozók érvei a testület szerint már olyan tartalmi kontrollt igényeltek volna, amelyre nincs hatásköre.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az AB nem mondta ki érdemben, hogy a három vitatott rendelkezés tartalmilag alkotmányos lenne. A testület azért nem semmisítette meg őket, mert úgy ítélte meg, hogy jelenlegi hatáskörei mellett ezeknek a kérdéseknek az érdemi vizsgálatára nincs lehetősége.

Ennek pikantériáját az adja, hogy az Alkotmánybíróság jogköreit éppen a most a testülethez forduló Fidesz-KDNP képviselői csökkentették még kormányon 2011-ben, mert a testület megsemmisítette a visszamenőleges hatályú 98 százalékos különadót, amelyet bizonyos közjogi tisztviselők végkielégítésére vetettek volna ki.

A visszautasítást mindhárom ügyben vitatta Handó Tünde, Horváth Attila és Polt Péter, akik különvéleményükben amellett érveltek, hogy az Alkotmánybíróságnak nem kellett volna automatikusan kizárnia az érdemi vizsgálat lehetőségét.

A köztársasági elnök mandátumának megszüntetéséről szóló ügyben hozzájuk Haszonicsné Ádám Mária és Juhász Miklós is csatlakozott, így ebben az esetben összesen öt alkotmánybíró nem értett egyet a többségi döntéssel.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán