Múlt héten az eddigi éves mélypontról még tovább esett a lakossági állampapírok heti kereslete, alig 34,6 milliárd forintért vettek állampapírokat a befektetők, nem számítva a statisztikában nem szereplő Babakötvény és Euró Magyar Állampapír értékesítését – olvasható ki az ÁKK mai közléséből.

A legnépszerűbb kötvény a Fix Magyar Állampapír volt, ebből 17,46 milliárd forintnyi mennyiséget vettek meg, a második helyen a Kincstári Takarékjegy szerepelt 7,77 milliárd forintnyi bruttó értékesítéssel. A harmadik helyen végző Magyar Állampapír Plusz 7,56 milliárd forintnyi tőkebevonásra volt képes, a maradék három nyilvántartott papírból (értékesítési volumen szerinti sorrendben: BMÁP, nyomdai MÁP Plusz, PMÁP) a szokásos módon meglehetősen kevés kelt el, ezek együttesen 1,8 milliárd forintnyi heti bruttó értékesítésre tettek szert.

Az Államadósság Kezelő Központ az adatokhoz most rövid kommentárt is fűzött, ami meglehetősen szokatlan,

de a rendkívül alacsony értékek a jelek szerint indokolttá tették az adósságkezelő megszólalását.

A jelenség mögötti okokat az ÁKK részletesen felsorolja: augusztusban a nyári szezonalitás miatt trendszerűen alacsonyabb bruttó értékesítés jellemzi a lakossági állampapírokat, emellett a kevésbé aktív vásárláshoz alacsonyabb visszaváltás is kapcsolódik; a Magyar Államkincstárnál végrehajtott visszaváltások számottevően csökkentek az elmúlt hetekben.

A Magyar Államkincstár ügyfeleinek visszaváltásaival korrigált bruttó értékesítés közel 2,5 milliárd forinttal meghaladja az előző év ugyanezen hetének adatát.

Mindemellett a 33. héten nem történt jelentős lakossági állampapír lejárat, kamatfizetés, valamint lakossági állampapírokkal kapcsolatos bejelentés, ami támogathatta volna az értékesítést – magyarázza az ÁKK. (A lakosság ugyanis gyakran rögtön visszaforgatja állampapírba a kamat- és tőkekifizetésekből származó összegeket, ami növeli a bruttó vásárlásokat, továbbá általában a kamatvágásokról szóló bejelentések is érezhetően megnövelik a rövid távú keresletet.)

Az értékesítési adatok elemzésekor azt is figyelembe kell venni, hogy egy tavalyi változtatás következtében már a forgalmazók (például bankok, brókercégek) is beléphetnek vevőként a lakossági állampapírok elsődleges piacára. A forgalmazók azzal a céllal cserélhetik meglévő állampapírjaikat újonnan kibocsátott lakossági állampapírokra, hogy azokat később továbbértékesítsék a lakossági befektetők számára.

Az ÁKK becslése szerint a háztartások névértéken számított állampapír állománya a múlt hét végéig összességében mintegy 1100 milliárd forinttal növekedett. Azt is hozzáteszik: a 2026-os finanszírozási tervben 1000 milliárd forintot határoztak meg a háztartások állampapír-állományának bővülésére, amit az eddigi ismeretek alapján várhatóan sikerül túlteljesíteni. Az adósságkezelő hangsúlyozza:

a háztartások állampapír állományának emelkedése a "várakozásoknak megfelelően alakul", és a 2026-os finanszírozási terv megvalósulásához "jelentős támogatást nyújt."

Az év eddigi időszakában összesen bruttó 2973 milliárd forintot (hetente átlagosan 90 milliárd forintot) fektettek a magyarok lakossági állampapírba, a beáramló összeg zöméért a Fix Magyar Állampapír és a Magyar Állampapír Plusz felelt. Az Államadósság Kezelő Központ ezzel fokozatosan halad annak a célnak az elérése felé, hogy egyre nagyobb részt képviseljenek a lakossági portfólión belül a fix kamatozású állampapírok.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ