Mint megírtuk, múlt csütörtökön az Alkotmánybíróság több mint kilencórás tanácskozáson tárgyalta a Fidesz–KDNP parlamenti frakciójának négy, utólagos normakontrollra irányuló indítványát, amelyekben az Alaptörvény 16. és 17. módosításának több rendelkezését – köztük a Sulyok Tamás köztársasági elnököt elmozdító szabály, a képviselők választhatóságát előíró időkorlát és az alkotmánybírókra bevezetett életkorhatár – kérték megsemmisíteni.

Azt tudni kell, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény-módosításokat kizárólag eljárási szempontból vizsgálhatja, tartalmilag nem. Ennek oka, hogy a második Orbán-kormány 2013-ban kivette a testület hatásköréből az Alaptörvény-módosítások alkotmányosságának tartalmi felülvizsgálatát.

Először a kekvákról döntöttek

A maratoni hosszúságú teljes ülésen csak egy ügyben döntö9ttek az alkotmánybírák: érdemi vizsgálat nélkül visszautasították az Alaptörvény 16. módosítása 5. cikkének megsemmisítését célzó indítványt, amelyben 52 ellenzéki képviselő a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) államosítását kifogásolták.

A péntek reggel közzétett végzés indoklása szerint az beadvány olyan tartalmi alkotmányossági kontrollra irányult, amelyet az Alaptörvény alapján nem vizsgálhattak meg ebben a formában. A végzéshez különvéleményt csatolt Handó Tünde és Polt Péter, a testület elnöke. Mindettőjük szerint érdemileg kellett volna elbírálniuk az indítványt.

Három napirendi téma

Miután a többi ügyben múlt héten nem született döntés, ezért hétfőn folytatták a tanácskozást. A megadott napirend szerint a teljes ülés három indítványról tárgyalt:

1. Az Alaptörvény 17. módosítása 6. cikk (2) bekezdésével az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezéseibe beiktatott 34. pontjának megsemmisítésére irányuló indítvány ( köztársasági elnöki megbízatás megszűnése);
2. Az Alaptörvény 17. módosítása és az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló indítvány (országgyűlési képviselők választhatóságnak időkorlátja, alkotmánybírók megbízatásának megszűnése életkorhatár miatt);
3. Az Alaptörvény 17. módosítása 6. cikk (2) bekezdésével a záró és vegyes rendelkezések 35. pontja „– 36. pontban foglalt kivétellel –” szövegrészének, 36. pontjának megsemmisítésére irányuló indítvány (alkotmánybírók megbízatásának megszűnése életkorhatár miatt)

Köztársasági elnöki megbízatás megszűnése

A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciójának ötven képviselője az Alaptörvény-módosítás 6. cikk (2) bekezdésével az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezéseibe beiktatott 34. pont megalkotásának az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangját kérte. A támadott rendelkezés szerint „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”.

Az Alkotmánybíróság hétfői végzésében (előadó alkotmánybíró: Márki Zoltán) visszautasította az indítványt. A döntéshez heten (Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Márki Zoltán, Schanda Balázs, Sonnevend Pál és Varga Réka) párhuzamos indoklást, míg öten (Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária, Horváth Attila, Juhász Miklós és Polt Péter) különvéleményt csatoltak. Handó, Haszonicsné, Horváth szerint a támadott rendelkezést meg kellett volna semmisíteni, míg Polt az érdemi vizsgálat mellett érvelve kijelentette:

Az Alkotmánybíróság hitelessége végső soron nem abban áll, hogy minden alkotmányos kérdésre kötelező erejű választ tud adni, hanem abban, hogy egyetlen valódi alkotmányos kérdés értelmezését sem hagyja elvégezetlenül.

Képviselői és alkotmánybírói időkorlátok

A Fidesz–KDNP két másik indítványában (itt és itt) a parlamenti képviselők választhatóságát előíró időkorlátra és a már megválasztott alkotmánybírókra bevezetett életkorhatárra vonatkozó szabályozást támadta meg. Szerintük az alkotmánymódosítási eljárást az Országgyűlés nem valódi, jövőre irányuló alkotmányos szabály megalkotására, hanem a múlt lezárt tényei alapján meghatározható személyek közjogi helyzetének közvetlen megváltoztatására alkalmazta.

Az Alkotmánybíróság mindkét indítványt szintén visszautasította. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hatályos Alaptörvényben foglalt hatásköri korlátja szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy az Alaptörvény-módosításnak mi a tartalma, tárgya, funkciója vagy időbeli hatálya: a korlát ettől a kérdéstől függetlenül fennáll.

Az Alaptörvény-módosításban foglalt döntés normatív jellegének megítélése nem előkérdése a jogalkotási eljárási szabályok megtartásának, épp ellenkezőleg: a norma tartalmának jogállamiság-jogbiztonság elvével való összevetése feltételezi, hogy a vizsgált norma a jogalkotási eljárási szabályok megtartásával jött létre – tehát eljárási hibában nem szenved

– olvasható a végzésben.

Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az az indítványozói álláspont, amely szerint az Alkotmánybíróság azért vizsgálhatná felül az Alaptörvény egy konkrét módosítását, mert bár azt az Alaptörvény S) cikkében meghatározott eljárás szerint fogadták el, de tárgya, funkciója vagy időbeli jellege miatt mégsem tekinthető alaptörvény-módosításnak, fogalmilag nem eljárási, hanem tartalmi kontrollra irányul.

A végzéshez fűzött különvéleményben Handó Tünde és Horváth Attila is a megsemmisítés mellett foglalt állást, míg Polt Péter az érdemi elbírálás mellett.

Hasonló álláspontok alakultak ki a másik indítvány ügyében is. 

A 70 éves korhatár bevezetése egyébként tizenötből öt alkotmánybírót érint: szeptember 1-jén megszűnik a mandátuma Polt Péter elnöknek, Haszonicsné Ádám Máriának, Juhász Miklósnak és Lomnici Zoltánnak. De három évvel korábban ér véget a megbízatása Márki Zoltánnak is: 2033 helyett 2030-ban kell majd távoznia a Donáti utcából.

(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete 2021. március 4-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)