A teheráni és a regionális pénzpiacok órák alatt reagáltak a hírekre, a helyi fizetőeszköz, a riál zuhanórepülésbe kezdett a dollárral szemben. A gazdasági szakértők szerint az amerikai olajblokád és a szankciók automatikus élesedése azzal fenyeget, hogy teljesen elvágja az országot a nemzetközi pénzügyi rendszerektől, ami az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek importját is végveszélybe sodorja.

A helyszíni beszámolók szerint a nagyvárosok üzleteiben máris megindult az árak drasztikus emelkedése, a lakosság pedig igyekszik felhalmozni a szükséges készleteket. Az iráni vezetés hivatalos közleményeiben igyekszik megnyugtatni a piacokat, és a gazdasági stabilitás fenntartását ígéri, de az elapadó devizatartalékok miatt a mozgásterük rendkívül korlátozott. A nemzetközi elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ha a gazdasági nyomás tartóssá válik, az belső társadalmi feszültségekhez és újabb demonstrációkhoz vezethet a közel-keleti országban.

Trump világos üzenetet küldött

Miközben Teherán a pénzügyi túlélésért küzd, Washingtonban Donald Trump egy eddig szokatlan lépéssel alakította át a régió biztonságpolitikai térképét. Az amerikai elnök parancsára a Pentagon radikálisan csökkenti a Dél-Koreával közös éves hadgyakorlatok volumenét. A Fehér Ház nyíltan kimondta az okát is:

Ezzel párhuzamosan a tengeri útvonalakon is maximálisra emelték a készültségi szintet. A Hormuzi-szoros közelében állomásozó USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó és kísérőhajói folyamatos megfigyelés alatt tartják a kereskedelmi útvonalakat. A tengeri logisztikai központok attól tartanak, hogy a paktum felbomlása után Irán vagy a vele szövetséges milíciák aszimmetrikus hibrid akciókkal, dróntámadásokkal vagy tartályhajók feltartóztatásával próbálnak majd nyomást gyakorolni a nyugati világra, ami azonnali olajár-robbanást idézne elő a világpiacon.

Vészhelyzeti diplomácia

A katonai és gazdasági veszélyek mögött ugyanakkor a színfalak mögött még zajlanak a kétségbeesett kísérletek az újabb háború megfékezésére. Jared Kushner, Donald Trump különleges közel-keleti megbízottja az egyiptomi Alameinben folytatott titkos tárgyalásokat követően közvetlenül Izraelbe utazott, ahol a mai nap folyamán rendkívüli válságmegbeszélést folytat Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel és a védelmi kabinet tagjaival.

A diplomáciai misszió célja kettős:

• Biztosítani kell Izrael védelmét egy esetlegesen felerősödő rakétanyomással szemben, 
• Rá kell venni a feleket egy olyan alternatív biztonsági keretrendszer elfogadására, amely megakadályozza, hogy a lokális villongások egy teljes régióra kiterjedő háborúvá fajuljanak. 

Az egyiptomi egyeztetések során a Hamász politikai szárnya már jelezte, hogy a nemzetközi közösség közvetítését kéri a helyzet rendezésére, ám a tényleges áttöréshez Teherán és Washington közvetett párbeszédének felújítására lenne szükség, amire a ma lepergető határidő után egyre kisebb az esély.

A nemzetközi közösség, az Európai Unió és az ENSZ biztonságpolitikai szakértői egyaránt önmérsékletre intik a feleket. Azt minden bizonnyal a következő napok eseményei döntik el, hogy a paktum lejárta után a Közel-Kelet visszasodródik-e a nyílt katonai összecsapások időszakába.