GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 17. 2 percnyi olvasás
Ha az újabb szigorítás eléri az orosz olajat, az már a Mol ellátását és Magyarország energiabiztonságát érintheti.
Újabb, az eddigieknél is szélesebbkörű szankciós csomagot készít elő Oroszország ellen az Európai Unió – jelentette be Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Az intézkedések terve már az ősszel a tagállamok elé kerülhet, és ha a 27 ország jóváhagyja, a szankciós listán szereplő orosz személyek, vállalatok és szervezetek száma mintegy egyharmaddal nőhet. Kallas szerint fokozni kell a Moszkvára nehezedő nyomást mindaddig, amíg Oroszország be nem fejezi a háborút.
Ütemes terv, tekintettel arra, hogy az EU alig néhány héttel ezelőtt fogadta el a 21. szankciós csomagot. A július 23-án jóváhagyott intézkedések az orosz energiaipart, a pénzügyi és kriptoszektort, a kereskedelmet és a hadiipart célozták, valamint 218 új személyt és szervezetet vettek fel a szankciós listára.
Kaja Kallas úgy látja, hogy az eddigi szankciók komoly gazdasági árat jelentettek Oroszországnak. Állítása szerint az uniós intézkedések már több mint ezermilliárd euróba kerültek az orosz hadigépezetnek. A Weltnek azt mondta:
az ősszel előterjesztendő szankciós csomag középpontjában az orosz politikusokkal és vállalatokkal szembeni korlátozások, valamint az orosz olaj- és gázexport áll.
Elfogadása azonban továbbra sem automatikus, feltétele a tagállamok egyhangú támogatása. A Magyarországot is érintő témák szempontjából ez azért lényeges, mert az elmúlt időszakban több uniós ország is fenntartásokkal kezelte az Oroszország elleni újabb intézkedéseket, a 21. csomag végleges formája is kompromisszumok eredményeként született meg. Görögország például az orosz LNG-vel kapcsolatos intézkedések miatt állt ellen, és más tagállamoknak is voltak kifogásaik. Kérdés, hogy ez alkalommal Magyarországnak lesz-e oka a teljes csomaggal szemben vétózni, vagy az egyes elemek módosítására törekszik-e majd.
A Reuters szerint Brüsszel ezúttal mintegy 1600 orosz személyt és szervezetet venne célba, elsősorban a katonai-ipari komplexumban, vagyonbefagyasztással, utazási és pénzügyi korlátozásokkal. Ezeket az úgynevezett listázásokat várhatóan nem kísérnék azonnal új, ágazati gazdasági szankciók, éppen azért, hogy az intézkedéseket gyorsabban lehessen elfogadni.
Ha Brüsszel valóban különválasztja a személyek és a szervezetek listázását az új, szélesebb ágazati szankcióktól, akkor a magyar kormány számára politikailag is nehezebb lehet egy olyan vétót megindokolni, amely több ezer orosz szereplő újabb szankcionálását akadályozná. Más a helyzet Magyarország szempontjából, ha az olaj- és gázexportot érintő szigorítások is a tervezetbe kerülnek.
A 21. csomag már ezen a területen is szigorított: az EU újabb orosz olajszállító hajókat és az árnyékflottát kiszolgáló vállalatokat vett célba, valamint korlátozásokat vezetett be olyan, unión kívüli finomítókkal szemben is, amelyek orosz nyersolajat dolgoznak fel. A következő lépés közvetlenül érintheti azokat az országokat is, amelyek továbbra is jelentős mennyiségben vásárolnak orosz olajat. Ez Magyarország számára azért érzékeny kérdés, mert a Mol finomítóinak ellátásában továbbra is fontos a Barátság vezetéken érkező orosz nyersolaj.

A helyzetet tovább élesítheti az amerikai szankciós politika. A szenátus augusztus elején megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely Oroszország energiaágazatát és az orosz olaj- és gázvásárlókat is célba venné, és akár 100 százalékos vámot tenne lehetővé azokkal az országokkal szemben, amelyek jelentős mennyiségben vásárolnak orosz energiahordozókat. A javaslatnak a képviselőházon is át kell mennie, de Kallas szerint biztató, hogy az Egyesült Államok és Európa ismét közelebb kerülhet egymáshoz az Oroszországgal szembeni fellépésben.
Vagyis az orosz olaj kérdésében két irányból is szűkülhet a magyar mozgástér, de kérdés, hogy mennyit tud vagy akar ellenkezni ezzel a magyar kormány.