A szóvivő tisztázta, hogy az NVVH nem indíthat bárki ellen eljárást, a szervezet hatásköre kizárólag a közpénzzel gazdálkodó, illetve a közvagyon felett rendelkező intézményekre és szervezetekre terjed ki. A közvagyonvédelmi vizsgálatokat minden esetben egy előzetes kockázatértékelési eljárás előzi meg.

Az ellenőrzések helyszínével és idejével kapcsolatban elhangzott, hogy a hivatal nem végezhet vizsgálatot bármikor és bárhol. Az általános szabályok szerint az NVVH a vizsgálat megkezdése előtt öt nappal értesítést küld az érintett szervezetnek,

a hivatal munkatársai pedig lakáscélú helyiségbe nem léphetnek be.

Amennyiben a vizsgálat alá vont fél nem működik együtt a hatósággal – így például szándékosan akadályozza az eljárást, nem bocsátja rendelkezésre a bekért iratokat, számlákat vagy adathordozókat –, az NVVH jogosult bírságot kiszabni.

A jogsértő magatartás súlyos anyagi következményekkel járhat: magánszemélyek esetében ötvenezer től ötvenmillió forintig, míg jogi személyek és szervezeteknél félmilliótól akár ötmilliárd forintig terjedő büntetés szabható ki

– fejtette ki a kormányszóvivő.

A vizsgálatok eredményeként visszaszerzett javak közvetlenül az államhoz kerülnek vissza.

"Az elvont forrásokat a lakosság életszínvonalának emelésére és a közszolgáltatások minőségének javítására kell fordítani, biztosítva, hogy a nemzeti vagyon valóban a társadalom érdekeit szolgálja" – mutatott rá Magyar Éva.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.