Az Európai Unió ősszel minden eddiginél nagyobb léptékben bővítené az Oroszországgal szembeni szankciós listákat, az előkészítés alatt álló javaslat azonban ezúttal várhatóan nem tartalmaz majd új ágazati korlátozásokat. Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint elfogadásuk esetén

az új intézkedések egyharmadával növelnék a szankcionált orosz személyek és szervezetek számát.

Az EU diplomáciai szolgálata a Reuters forrásai szerint mintegy 1600 új orosz magánszemély és szervezet jegyzékbe vételét javasolhatja, elsősorban a moszkvai hadiipari komplexum szereplőire összpontosítva. Az érintetteket beutazási és tranzakciós tilalommal, illetve vagyonbefagyasztással sújtanák. Az uniós listákon jelenleg közel 3000 ember és vállalat szerepel, így az elképzelés a már érvényben lévő korlátozásokhoz képest is jelentős bővítést hozna.

A tervek szerint az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) szeptember elején terjeszti a tagállamok elé a névsort, amelyet októberben fogadhatnának el. A gyorsabb megállapodás érdekében a jegyzékhez ezúttal nem társítanának az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó ágazati intézkedéseket. A hagyományos szankciós csomagok elfogadását ugyanis rendszeresen elhúzódó tagállami viták nehezítik, holott minden korlátozáshoz egyhangú jóváhagyás szükséges.

A diplomáciai szolgálat ezenfelül külön szankciókat készít elő az ukrán gyermekek elhurcolásában közreműködőkkel szemben, akiket az uniós emberi jogi szankciós rendszer alapján vennének jegyzékbe.

Az ősz későbbi részében újabb személyeket és szervezeteket célozhatnak az Oroszországhoz köthető hibrid műveletek, köztük kibertámadások és dezinformációs kampányok miatt. Kallas szerint

az eddigi szankciók már több mint 1000 milliárd eurós veszteséget okoztak az orosz hadigépezetnek, a nyomást pedig Moszkva háborújának lezárásáig fokozni kell.

A bejelentett, mintegy 1600 szereplőt tartalmazó lista ugyanakkor kifejezetten ambiciózus nyitó javaslatnak tekinthető, amely a tagállami egyeztetések során jelentősen szűkülhet. Az egyhangúsági követelmény mellett ezt valószínűsíti az is, hogy az utóbbi időben csökkent az Európai Külügyi Szolgálat befolyása az uniós külpolitikai döntéshozatalban, a tagállamok pedig saját diplomáciai és gazdasági szempontjaik alapján egyes neveket kifogásolhatnak.

Címlapkép forrása: EU