GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 17. 14 percnyi olvasás
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján átfogó vizsgálat indult a 4iG-csoport és a magyar állam között kialakult tulajdonosi, pénzügyi, gazdasági és szerződéses kapcsolatok feltárására. Az átvilágításról korábban Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter is beszámolt, Magyar Péter miniszterelnök pedig most egy több mint nyolcperces Facebook-videóban ismertette a vizsgálat főbb területeit és várható menetét.
A kormány előző heti döntése alapján átfogóan megvizsgálják a 4iG-csoport valamennyi, az Orbán-kormányokkal kötött szerződését
- jelentette be Magyar Péter.
Az átvilágítás kiterjed a magyar állam és a 4iG, valamint a vállalat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló társaságok közötti tulajdonosi, pénzügyi, gazdasági és egyéb szerződéses kapcsolatokra.
A munkában négy minisztérium vesz részt.
Nem egyetlen projektet, szerződést vagy üzletet tekintenek át, hanem a 4iG és a magyar állam teljes kapcsolatrendszerét. A vizsgálatok már megkezdődtek.
Magyar Péter elmondása szerint a 4iG az elmúlt években informatikai vállalkozásból Magyarország legnagyobb távközlési, informatikai, majd hadi- és űripari vállalatcsoportjává vált. A cégcsoport állami kapcsolatai a 2010-es években milliárdos informatikai megbízásokkal indultak, majd 2022-től a vállalat növekedése jelentősen felgyorsult. A Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramján keresztül a 4iG közel 389 milliárd forintnyi forráshoz jutott.
Magyar Péter külön kitért az Antenna Hungária tulajdonosi átalakulására. Elmondása szerint 2022-ben egy több mint 400 milliárd forintos tőkeemelési folyamat végén a 4iG megszerezte az addig állami hátterű Antenna Hungária többségi irányítását, miközben a magyar állam kisebbségi tulajdonosként maradt a társaságban. A kormány megvizsgálja az Antenna Hungária körüli tranzakciókat is.
A vizsgálat kiterjed a Vodafone Magyarország megvásárlásának finanszírozására is. 2023 januárjában az Antenna Hungária és a magyar állam közösen vásárolta meg a Vodafone Magyarországot. A tranzakció értéke 660 milliárd forint volt. Az állam 49 százalékos részesedést szerzett, az ehhez kapcsolódó összeg pedig mintegy 323 milliárd forintot tett ki. Az állam nemcsak tulajdonosként vett részt az ügyletben, annak finanszírozásában az állami Magyar Fejlesztési Bank is megjelent.
Magyar Péter úgy értékelte, hogy az állam pénzt biztosított a vállalatcsoportnak ahhoz, hogy az állami stratégiai tulajdont vásároljon meg.
A kormány ennek megfelelően a Vodafone-tranzakció finanszírozási hátterét is megvizsgálja.
Magyar Péter szerint a Magyar Fejlesztési Bank kiemelkedően kedvezményes hitelt biztosított a 4iG-csoportnak, a vállalatcsoport ebből a hitelből állami stratégiai vagyonelemeket vásárolt meg vagy adott el.
A miniszterelnök példaként az Antenna Hungáriát és az N7 védelmi ipari holding elemeit említette. Megfogalmazása szerint az állam finanszírozást adott a cégcsoportnak ahhoz, hogy az állami vagyonelemeket szerezzen meg, majd azokat magasabb áron akár külföldi befektetőknek értékesítse tovább.
Magyar Péter elmondása szerint a 4iG először a Rábát szerezte meg az államtól. A miniszterelnök szerint a magyar állam eladta a vállalatot, amelyet a cégcsoport később részben külföldi szereplőknek adott tovább. Ezt követően a választások előtt az állam és a vállalatcsoport egy közös állami–magán hadiipari struktúra kialakításáról állapodott meg.
A miniszterelnök szerint a 4iG állami kölcsön felhasználásával, a piaci értéknél alacsonyabb áron szerzett meg stratégiai jelentőségű magyar védelmi ipari vállalatokat, majd ezekbe külföldi befektetőket vont be.
A kormány megvizsgálja a hadiipari tulajdonátruházásokat, valamint az azokhoz kapcsolódó állami pénzmozgásokat.
A miniszterelnök a hadiipari tranzakciókkal kapcsolatban kiemelte, hogy azok olyan időszakban történtek, amikor Magyarországon már évek óta háborús veszélyhelyzet volt, a NATO-tagállamok növelték védelmi kiadásaikat, az európai országok pedig bővítették katonai kapacitásaikat. Ebből arra következtetett, hogy a védelmi ipari vállalatok értéke és jövedelemtermelő képessége ebben az időszakban felértékelődött.
Magyar Péter a 4iG-ügyön túl az autópálya-koncessziókat és egyes energetikai tranzakciókat is megemlített annak példájaként, hogyan kerültek szerinte állami stratégiai vagyonelemek magánszereplőkhöz.
Az autópálya-koncessziókról azt mondta, hogy azokkal a magyar közúthálózat meghatározó részei magánüzemeltetők kezébe kerültek.
A Mátrai Hőerőmű esetében azt mondta, hogy az állam a tulajdonjogot a piaci értéknél alacsonyabb áron engedte át Mészáros Lőrincnek, majd a visszavásárláskor keletkező veszteséget az állam viselte.
Magyar Péter az MVM-et és az MVM Paksot is megemlítette. Állítása szerint ezeknek az állami társaságoknak nyereségük egy részét kommunikációs, illetve propagandacélokra kellett fordítaniuk az energiaválságra való felkészülés helyett.
A 4iG volt a Gondosóra Program fővállalkozója is, Magyar Péter azt mondta, hogy a program vizsgálata során túlárazásra és hanyagságra bukkantak, ezért már feljelentést tettek.
A közlésből nem derült ki, pontosan mely szerződések vagy teljesítések miatt született feljelentés, és az sem, mekkora összeget érintenek a feltárt problémák.
Magyar Péter szerint már folyik annak feltárása, hogy a magyar állam milyen további szerződéseket kötött a 4iG-vel és annak leányvállalataival.
A vizsgálat kiterjed:
Már folyamatban van a Honvédelmi Minisztérium és a 4iG között megkötött, több mint 1300 milliárd forintos keretszerződés vizsgálata.
Magyar Péter azt emelte ki, hogy a megállapodást néhány héttel a választás előtt kötötték.
A kormány alaposan megvizsgálja a több mint 850 milliárd forintos műholdprogram szerződéseit is. A miniszterelnök szerint szükség esetén a kormány elállhat ezektől a szerződésektől.
Magyar Péter szerint az átvilágítás összességében sok ezer milliárd forintnyi közpénzt érint. A kormány a vizsgálatok eredményét nyilvánosságra fogja hozni.
Azokat az eseteket is ismertetik majd, amelyekben szabályos, tisztességes és a magyar emberek számára előnyös döntés született.
Ahol azonban szabálytalanság, közpénzekkel való visszaélés vagy bűncselekmény gyanúja merül fel, ott a kormány feljelentést tesz, és megpróbálja visszaszerezni az érintett pénzt, illetve vagyont.
Szabálytalanság vagy bűncselekmény gyanúja esetén a kormány az alábbi hatóságokhoz fordul:
A miniszterelnök szerint a nyomozás és a jogi felelősség megállapítása a hatóságok feladata. A kormány feladata ezzel szemben az, hogy megtalálja és összegyűjtse a rendelkezésre álló dokumentumokat, majd átadja azokat az illetékes szerveknek.
A 4iG átfogó átvizsgálásának hírére komoly eladói nyomás alá került a 4iG részvénye, az árfolyam a reggeli órákban 4-5 százalékot esett, aztán nap közben már több mint 11 százalék mínuszban is állt a papír, jelenleg közel 7 százalék a mínusz. A 4iG árfolyama idén már közel 60 százalékot esett.
A forgalom bőven átlag feletti.
Címlapkép forrása: Artur Widak/NurPhoto via Getty Images
Napi