Komoly meglepetést valószínűleg nem okoztak a statisztikai hivatal múlt héten közzétett számai az építőipar országos teljesítményéről.

• Bár a szektor elég gyenge hónapot zárt, hiszen a termelés volumene havi és éves összevetésben is csökkent, ám ahogy a Portfolio is kiemelte gyorselemzésében: az ágazat teljesítményének ingadozása igen nagy, ezért a havi cikcakkokba nehéz belelátni bármilyen trendet.
• Ha az országos adatok nem is tartogattak komoly érdekességet, a megyeiek már igen. Ezekből ráadásul nem is csak a teljes szektor teljesítményére következtethetünk, hanem arra is, hogy hogyan változott a NER-es építők helyzete a választások utáni hónapokban.

Előzmények: bő három évvel ezelőtt mutattuk be, hogy a nagy NER-es építőipari cégek teljesítménye évek óta eltorzítja a megyei szintű ágazati adatokat.

• A torzítás elsősorban Fejér és Bács-Kiskun esetében volt szembetűnő. Ezekben a megyékben található ugyanis Felcsút, a Mészáros-birodalom és Tiszakécske, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt központja.
• Ennek azért van jelentősége, mert a statisztikai hivatal nem az építkezés helye, hanem az építést végző vállalkozás székhelye alapján összesíti az iparági adatokat. Így egy-egy nagyobb számla, amit az állami megrendelésekkel kitömött Mészáros- és Szíjj-cégek kiállítottak, a teljes megyei adatokat megmozgatta.
• Emiatt a Fejér megyei építőipar teljesítménye nagyon látványosan követte le az ide bejegyzett Mészáros-cégek árbevételét, és ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg Bács-Kiskun megye és a Duna Aszfalt esetében is.

Számokban: a közelmúltban azonban ebben látványos fordulat történt. Bár a termelési adatokban ilyen rövid idő alatt nem vártunk változást, hiszen a korábbi állami megbízások még jó ideig kitarthatnak, így is Fejér megyében csökkent az elmúlt két hónapban a legnagyobb mértékben a termelés volumene*

• A rendelések alakulása pedig azt vetíti előre, hogy a következő hónapokban is hasonló lehet a helyzet. Az idei második negyedévben (éves összevetésben) Bács-Kiskun és Fejér megyékben zuhant a legnagyobbat az újonnan kötött szerződések értéke.

• A Duna Aszfalt tágabb otthonában 60 százalékos visszaesést mutattak az adatok, míg Fejérben ennél is nagyobb volt a hanyatlás: közel kétharmadával kevesebb megbízás futott be április és június között, mint egy évvel korábban.
• Arról, hogy milyen mértékű a visszaesés, a teljes szerződésállomány alakulása adhat képet: Bács-Kiskun megyében március és június vége között ez 127 milliárd forinttal lett kevesebb, ami a legnagyobb visszaesés volt az egész országban.

Felülnézet: természetesen ezek az adatok nem egy az egyben a NER-es építőcégek termelésének és megrendeléseinek adatait mutatják. A korábbi trendek alapján azonban következtethetünk arra, hogy amint a megyei adatok felfutásában, úgy most a visszaesésben is ezek a vállalatok játsszák a legnagyobb szerepet.