Közegészségügyi tisztviselők szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban kitört Ebola-járvány történetének leghalálosabb volt.

A vírus május 15-i bejelentése óta összesen 2325 embert halt meg, ami meghaladja a 2018-2020-as járvány áldozatainak számát az országban.

A járvány már eddig is a leggyorsabban növekvő volt, mondta Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius vezetője a múlt héten, figyelmeztetve, hogy "a járvány 30 percenként megöl valakit".

Jelenleg nem áll rendelkezésre jóváhagyott vakcina a jelenlegi járványt okozó Bundibugyo fajra, de több fejlesztés alatt áll, köztük az AstraZeneca Covid-19 vakcina kifejlesztéséhez használt technológián alapuló.

A Kongói Demokratikus Köztársaság Közegészségügyi Intézete vasárnap közölte, hogy 4945 megerősített esetet regisztráltak, ebből 101-et az elmúlt 24 órában.

Viszonylag kevés esetet azonosítottak az országon kívül: augusztus 12-ig a szomszédos Ugandában 20 megbetegedést erősítettek meg, míg két embert Németországban kezeltek, egy esetet pedig Franciaországban jelentettek be.

Az Egészségügyi Világszervezet azonban „kivételesnek” minősítette a vírus terjedésének ütemét a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol a 26 tartományból hatban terjedt el.

A Reuters szerint közel öt hónapba telt, mire a 2014-2016-os Nyugat-Afrikában kitört leghalálosabb járvány elérte az 1000 halálos áldozatot. A jelenlegi járvány három hónap alatt elérte a 2000 halálesetet, bár a kutatók szerint február óta észleletlenül terjedhetett.

Az ebola 50 évvel ezelőtti felfedezése óta ez a 17. járvány a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Több éves konfliktus és erősen mobil lakosság növelték az ország kihívásait a betegség terjedésének megfékezése terén.

A WHO azt mondta, reméli, hogy három hónapon belül megfordítják a betegség terjedését, de figyelmeztetett, hogy ez azt jelenti, hogy kordában kell tartani a fertőzést, és nem kell teljesen véget vetni a járványnak.

Az ebola ritka, de halálos vírusos betegség, a Bundibugyo faj pedig még ritkább, mindössze két korábbi járványról ismert.

Az influenzához vagy a maláriához hasonló ebola tünetei közé tartozik a láz, a fejfájás és a fáradtság, és a fertőzést követő 2-21 napon belül hirtelen jelentkezhetnek.

A betegség előrehaladtával hányás és hasmenés alakulhat ki, ami szervi elégtelenséghez vezethet. A fertőzött testnedvekkel, például vérrel vagy hányással való érintkezés a vírus terjedését okozza.

Az Egyesült Királyság gyógyszerszabályozó hatósága, az MHRA engedélyt adott a Bundibugyo elleni vakcina első humán kísérleteinek megkezdésére.

A szúrást az Oxfordi Egyetem csapata készíti az Oxford-AstraZeneca Covid vakcinában használt technológia alapján. Három másik csoport szintén különböző vakcinákat fejleszt a Bundibugyo számára.

A WHO egy külön klinikai vizsgálatot is támogat a Kongói Demokratikus Köztársaságban, hogy megvizsgálja, vajon két létező vírusellenes terápia javíthatja-e a túlélési arányt.

Menj ideBBCAfrica.com,külsőtovábbi hírekért az afrikai kontinensről.

Kövess minket a Twitteren@BBCAfrica,külső, a Facebookon a címenBBC Afrika,külsővagy az Instagramon a címenbbc afrika,külső