Kaja Kallas, az Európai Unió külpolitikai főképviselője azt mondta, hogy a blokk még idén ősszel szigorúbb szankciókat fog kérni Oroszországgal szemben, ami újabb lökést jelez a Moszkvára nehezedő nyomás fokozására.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A Die Welt német lapnak adott interjújában Kallas azt mondta, hogy az elkövetkező hónapokban "a háború kezdete óta a legmesszebbmenőkig terjedő szankciós listákat fog előterjeszteni", hozzátéve, hogy a listák "harmadára" emelik a szankcionált orosz cégek és magánszemélyek számát.

"A nyomásnak tovább kell nőnie, amíg Moszkva be nem fejezi a háborút" - tette hozzá.

Az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió 2022-es kezdete óta az EU 21 szankciócsomagot hagyott jóvá orosz politikai és katonai vezetők, üzletemberek, oligarchák és vállalatok ellen.

Eddig több mint 3000 személyt és jogi személyt sújtottak szankciókkal, és több mint 28 milliárd eurónyi magánvagyont zároltak be az EU-ban.

Kallas megjegyzései arra utalnak, hogy a közelgő szankciók további 1000 személyt és szervezetet érinthetnek. Bármely listára helyezést meg kell szereznie mind a 27 EU-tagállam egyhangú jóváhagyásával.

A szankciók célja továbbá, hogy korlátozzák Moszkva azon képességét, hogy finanszírozza és fenntartsa ukrajnai műveleteit azáltal, hogy katonai komplexumát, ipari bázisát és exportműveleteit célozzák meg.

Kallas szerint a Kreml "már nagy árat fizetett az EU-szankciókért", a gazdasági költségeket pedig több mint egybillió euróra becsüli.

Az Oroszországgal szembeni uniós szankciók hatályának kiterjesztésére irányuló közelmúltbeli kísérletek azonban meglepő ellenállásba ütköztek néhány tagállam részéről.

A legutóbbi, 21. Oroszország elleni szankciócsomag az voltmajdnem kisiklottGörögország ragaszkodott ahhoz, hogy a szankciók jóváhagyásának előfeltételeként különleges mentességet adjanak az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítására vonatkozó uniós tilalom alól.

Athén végülbiztosította a mentességetmás diplomaták felháborodása ellenére komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a nemzetgazdasági érdekek miként kerülhetnek elsőbbségbe az Oroszországnak még mélyebb gazdasági fájdalmat okozó vágyhoz képest.

Kallas optimizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és az EU "közelebb léphet" szankciópolitikájában, miután a Lindsey Graham néhai szenátor által támogatott orosz szankciótörvényt kétpárti szavazással elfogadta a szenátus.

Brüsszelben fokozódik az aggodalom az Ukrajna pénzügyi támogatásának erodálódása és az Oroszország elleni szankciók miatt Donald Trump újraválasztása óta.