PolitikaSzerző: origo 2026. 08. 17. 1 percnyi olvasás
A fenékküszöb segíthet az atomerőmű vízellátásában.
Sokan életükben először hallottak arról a vízügyi beavatkozásról, amelyet Magyar Péter nemrég bejelentett. A fenékküszöb, ha jól csinálják segíthet az atomerőmű vízellátásában aszály idején. Azonban a fizika mind két irányban működik.

A Duna legnagyobb problémája jelenleg az alacsony vízállás.
A Paksi Atomerőmű számára azonban létkérdés a termelés szempontjából, hogy elegendő vizet tudjanak kiszivattyúzni a folyóból. A rendkívüli helyzetre tekintettel a kormány úgy döntött, hogy fenékküszöböt épít.
Ez lényegében nem más, mint egy gát a víz alatt. A szakemberek ilyenkor kiszámolják a folyó sodrása, mélysége és lejtése alapján, hogy milyen magasra építsék a gátat. A működése pedig meglepően egyszerű, hiszen az alsó, blokkolt rész felfelé kényszeríti a vizet, ami így átbukva a „küszöbön” megemelt szinten folytatja útját.
A művelet egyúttal azt is meggátolja, hogy a folyó fenekén folyó gyorsabb vízáram mélyedéseket alakítson ki a mederben, amely később szintén vízszint csökkenést hozhatna magával.
A precizitás azonban elképesztően fontos, hiszen a megemelt vízszint akkor is megmarad, ha a folyó árad. Épp ezért a szakembereknek pontosan ki kell számolni minden lépést, annak érdekében, hogy az aszályos, jótékony hatást maximalizálják, párhuzamosan a lehetséges negatív mellékhatások csökkentésével.
Magyar Péter beszámolója szerint a munkálatokat egy széles, a meder aljára lehelyezett kőzetréteggel kezdik, amire rétegenként, több tonnás, nagyméretű kövek kerülnek.
A fenékküszöb másik nagy kihívása, hogy a kialakítása közben számításba kell venni az iszapot is. Az erőmű hűtésére ugyanis szintén veszélyes lehet, ha a munkavégzés következtében eliszaposodik a víz, hiszen ilyenkor a szivattyúzás és a tisztítás is nehezebb. A mostani beavatkozás egyelőre még csak egy ideiglenes megoldás, azonban a kész verzió akár egy méterrel is megemelheti a Duna vízszintjét.
Az eljárás megoldást nyújthat a problémára, azonban mint arra számos példa volt külföldön, ilyenkor a járulékos hatásokat is figyelembe kell venni. Ezek között pedig az élővilágra és a hajózásra gyakorolt hatás semmiképp sem elhanyagolható.
Habár a megoldás pozitív hozadékai egyelőre meghaladják a kockázatokat, a szakemberek szerint a hosszútávú megoldáshoz komplex intézkedésekre lesz majd szükség, amelyek nem csak az energetikai, de az ökológiai, gazdasági és mezőgazdasági szempontokat is figyelembe veszik.