Kína megkezdte a Medog Hydropower Project kivitelezését, ami 60 gigawattos teljesítményével  a bolygó legnagyobb vízerőműve lesz. Stratégiai helyre, a Jarlung Cangpo felső szakaszára épül, oda, ahol a folyó Brahmaputra néven átlépne Indiába, majd Bangladesbe. Három ország, három atomhatalom, egyetlen vízfolyam – sejthető, hogy többről van itt szó, mint egy gát építéséről. A víz ma már stratégiai tényező, fegyver, kincs, ezért India és Banglades aggódik, hogy Kína ellenőrzést nyer a vízkészletek felett.

A Medog ráadásul egy földrengésveszélyes zónában épül, egy virágzó ökoszisztéma közepén, ahol különleges állatok élnek (hópárducok, medvék) és értékes műemlékek (több ezer éves buddhista szentélyek) állnak. Ezek mind veszélybe kerülnének a gát építése miatt, ami már el is kezdődött, hogy 2033-ra kész legyen. 

Kizökkenti az időt

Nem ez az első kínai vízfogó, ami felborítja a természet szabályait. A Három-szurdok-gát kolosszális víztározó, 2003-ban nyitották meg, hogy több tízmilliárd tonna vízzel teljen meg. Teljes kapacitáson a gát 175 méterrel a tengerszint felett tartja vissza a több mint 39 billió kilogrammos vizet, és egy ekkora súly már hatott a bolygó forgására is, lelassította icipicit, mert messzebb került a Föld forgástengelyétől. Ezzel növelte a bolygó tehetetlenségi nyomatékát, forgása minimálisan lassult, mert a forgástengelye körülbelül 2 centimétert eltolódott. A NASA adatai alapján naponta körülbelül 0,06 mikroszekundummal hosszabbodtak meg a napok - Hamlet legyen a talpán, aki a kizökkent időt ezek után helyre tudja tolni.

Az ötlet egyébként már akkor sem volt új, 1919-ben Szun Jat-szen találta ki a gigagát ötletét, nemcsak az árvízvédelem, de a kínai technológia erejével való fitogtatás miatt is. 

A 2000-es évek elején a Három-szurdok-gát volt az egyetlen ismert, ember alkotta létesítmény (és nem természeti, mint a földrengések vagy a Hold gravitációja), ami befolyásolta a Föld forgását. A gát megelőzte az árvizeket és rengeteg vízenergiát termelt, de felborította régiója ökológiai egyensúlyát.

Küszöbön a veszedelem

Kína viszont nem állt le, a Tibeti-fennsíkon Medog megyébe tervezett vízerőmű-komplexum a világ legnagyobb gátrendszere lesz, már el is kezdték építeni a Yarlung Tsangpo folyó alsó szakaszán, ahol a lépcsőzetes folyómeder hatalmas potenciális energiaforrássá teszi. Akár 300 milliárd kilowattóra villamos energiát is képes termelni évente, ami háromszor annyi, mint a Három-szurdok-gát teljesítménye.

A mai napig nem készült részletes nyilvános tanulmány a Medog-tározó Föld forgására gyakorolt lehetséges hatásáról, pedig az óriás projekt aggodalmat kelt a tudósok körében. Éppen azért, mert befolyásolhatja a Föld mozgását. 

A Harvard Egyetem 2025-ben publikált tanulmánya szerint a 19. század óta közel 7000 gát halmozott fel annyi vizet, ami körülbelül egy méterrel eltolta az Északi-sarkot, és kissé csökkentette a tengerszintet. A Medog-projekt azonban ennél is nagyobb hatással lehet a vidékre, a lakosságra. Folyója Tibetből ered, átfolyik Indián és Bangladesen. Több millió gazdálkodó függ a vizétől, amivel rizsföldeket öntöznek, ivásra is használják és energiát nyernek belőle. 

De az is aggasztó, hogy a projekt területe egy szeizmikusan veszélyeztetett régióban található, ahol nagy a földcsuszamlások esélye. A tibeti fennsík az indiai és eurázsiai tektonikus lemezek ütközésekor alakult ki évmilliókkal ezelőtt és az indiai lemez lassan az eurázsiai felé csúszik, ezért errefelé rendszeresek a földrengések. Ha csak egy apró hiba történik az építés során, a visszatartott víz kis része kiszabadul és kész a katasztrófa. 

(Borítókép: Turisták látogatják a Három-szurdok-gátat 2006. június 25-én Jicsangban, a kínai Hupej tartományban. Fotó: Andrew Wong / Getty Images)