• A Tisza eltávolítja a Sándor-palotából Sulyok Tamást, aki két és fél évnyi Fidesz-kormányzás alatt egyszer sem aggódott a jogállamiság helyzete miatt, pedig lett volna rá alkalma.
• Helyette rengeteget utazott, jogászokkal és kazah házelnökökkel cimborált,
• politikai megnyilvánulásait pedig olyan száraz nyelven fogalmazta meg, hogy ember legyen a talpán, aki elsőre megértette, mit is akar.
• A Tisza a passzivitás, a köztársasági elnöki pozíció kiüresítése miatt kampányolt az eltávolításával,
• Sulyok szerint viszont nem is lehetett volna lehetősége politikai szempontok szerint megszólalni.
• Az államfő szombat estig kapott határidőt arra, hogy aláírja az elmozdításáról szóló alkotmánymódosítást,
• ebből az alkalomból végignyálaztuk államfői pályafutásának facebookos termését.

Ha valaki a kegyelmi ügybe belebukott Novák Katalin lemondása után úgy döntött, puszta érdeklődésből beköveti utódát, Sulyok Tamást a Facebookon, rövid időn belül villámgyorsan elveszíthette az érdeklődését. Sulyok felfogása saját pozíciójáról maga volt a merő unalom.

Ezzel nemcsak az a baj, hogy a Facebookon az unalom a legrosszabb tulajdonság, amit az ember magáénak tudhat, hanem és legfőképp az, hogy jószerével tényleg nem csinált soha semmit. Ezzel végletesen kiüresítette a Fidesz által korábban már egyébként is reprezentatívvá silányított köztársasági elnöki pozíciót.

Ha csak a Facebookját nézzük, az utazós (sokat utazott, ez százmilliókba került az államnak), tanácskozós, biciklizős posztokon túl alig találunk olyat, ami eszünkbe juttatná, hogy a köztársasági elnök oldalán járunk.

Végignyálazva Sulyok elmúlt csaknem két és fél évének fb-termését, összesen 41 olyan posztot találtunk, amiben valamilyen aktuális, közéleti vagy politikai témában nyilvánult meg. Ebből 25 az április 12-ei választás előtt, 16 utána íródott.

A cikkünk szempontjából érdekes posztok közé számítottuk a Donald Trump győzelmére írt gratulációt – ha többször is posztolt róla, de tartalmilag nem volt releváns különbség, azt egynek vettük –, vagy a Robert Fico elleni merényletre írt rövid imaposztot, illetve az utolsó szilveszteri beszédét is, amiben a Coelho-idézetek között nagyítóval sem talál az ember politikai szándékot.

Mi vezette a híresen passzív köztársasági elnököt arra, hogy április óta rövid idő alatt többször is szükségét érezte aktuális ügyekben megnyilvánulni? Talán pont az, hogy a Tisza feljogosítva érezte magát, hogy eltávolítsa az azt megelőző két évet abszolút passzivitásban eltöltő államfőt.

Magyar Péter a Sulyok eltávolítását is tartalmazó 17. alaptörvény-módosítás elfogadása előtti beszédében hosszasan sorolta, milyen fontos, a társadalmat megosztó témákban nem szólalt fel az elnök.

• „Nem volt itt az elnök úr 2025. március 18-án a gyülekezési jog korlátozásakor.”
• „Megszólalhatott volna amiatt, hogy három nappal korábban, március 15-én Orbán Viktor a magyar szabadság ünnepét arra használta fel, hogy eltaposandó kártevőknek nevezze politikai ellenfeielt, valamint bírókat, újságírókat, civileket.”
• „Kár hogy nem volt itt 2025. május 20-án sem, amikor az Országgyűlés döntött Magyarország kilépéséről a Nemzetközi Büntetőbíróság rendszeréből.”
• „Kár, hogy Sulyok Tamás nem volt itt 2026. március 24-én sem, amikor napvilágra került, hogy a Tisza informatikusai ellen titkosszolgálati nyomásra koholt vádakkal indult rendőrségi eljárás és titkosszolgálati megfigyelés.”

Magyar a felszólalásban azt mondta, Sulyok széke akkor is üresen maradt, amikor ezt a beszédet mondta ellene, és nem jött el megvédeni magát. (A napirenden kívüli felszólalásra a házelnök engedélyével valóban lett volna lehetősége Sulyoknak.)

Azzal kezdett, hogy védekeznie kellett

Sulyok az új Országgyűlés felállásakor elmondott Magyar-beszéd alatt is zavart mosollyal hallgatta, ahogy az általa éppcsak beiktatott miniszterelnök a fejére olvassa a bűneit, és távozásra szólítja fel – ez felidézi, mennyire képtelennek mutatkozott az önvédelemre már a legelején.

Már a beiktatásakor kisebb botrány alakult ki Sulyok körül. Kiderült ugyanis, hogy tévesen mondta korábban az apjáról, Sulyok Lászlóról, hogy csak személyes bosszú miatt üldözték a második világháború után. Valójában a köztársasági elnök apja az egyik nemzetiszocialista párt megyei vezetője volt, toborzó cikkben ünnepelte a német megszállást és zsidóktól elvett ingatlant igényelt németbarát, szélsőjobboldali pártjának.

Miközben az interneten futótűzként terjedt a hír, Sulyok oldalán az ügyből hetekig semmi nem látszott.

Először a Mandinernek adott interjújában ragaszkodott ahhoz, hogy az apja „egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”, nemtelen támadásnak nevezte Karsai László és Ungváry Krisztián történészek kutatásait. Ez az interjú nem jelent meg az oldalán.

Végül áprilisban, a holokauszt emléknapján mondott olyan beszédet, amiből már másféle hozzáállást lehetett kiolvasni.

„A családban azt hallottam, hogy mi soha senkinek nem ártottunk, nincsenek ellenségeink. Megrendített, amiket az elmúlt hetekben a nyilvánosságban apám múltjáról elém tártak. Apám lassan negyven éve halott. Oly korban nőttem fel, és ő oly korban távozott, amikor a tettesek és áldozatok egyaránt hallgatásba burkolóztak” – mondta, majd ezzel a Facebookon is megosztott mondattal zárt:

„A múltat, saját személyes múltamat is vállalva hajtok most fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt.”

Májusban Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-listavezetője köztörvényes bűnözőnek nevezte Sulyokot, aki a politikus szerint ügyvédként pénzért játszott át magyar termőföldeket külföldieknek. Dobrev hosszasan ismertette az ügyet, amit több poszttal is megpróbált napirenden tartani, de Sulyok csak egy száraz nyilatkozatot osztott meg a Facebookon:

Közölte, nincs takargatnivalója, „törvénybe ütköző szerződés megkötésében soha nem működött közre”, illetve hogy „az államfő a mesterségesen felkorbácsolt politikai hangulat ismeretében nem lepődik meg a személyét ért támadáson, egyúttal az elhangzott rágalmakat a választási kampány részének, mindazonáltal rendkívül tisztességtelennek tartja és határozottan visszautasítja.” Sulyok jogi lépéseket is ígért, az ügyészség pedig augusztus elején közölte, hogy rendben találta a földügyeket, és elutasította Dobrev Klára perindítási kérelmét.

Míg az őt ért támadásoknak, az arra adott reakcióknak jószerével nyoma sem volt a Facebookon, a mindenféle kinevezésekről, miniszteri egyeztetésekről, Tuzson Bence miniszterrel való haverkodásról, Szijjártó Péter kiváló diplomáciai képességének dicséretéről, a különböző jogászokkal való találkozókról rendszeresen tett ki posztokat.

A közéletet érintő, társadalmi feszültségeket keltő ügyekben jellemzően ennyire sem tellett tőle. Sulyok csendjei beszédesebbek voltak a megnyilvánulásainál.

Orbáni keretben

A beiktatása utáni konfliktusokat követően jött a Tisza Párt látványos előretörését hozó 2024-es EP-választás, majd másfél hónap csend következett az elnöki Facebook-oldalon, amit egy közel kétperces perces videó szakított meg a bíróságok napján elmondott beszédéből. Ezen jogi szempontok alapján magyarázta, hogy ugyan élhet az egyéni kegyelmezés jogával, azonban úgy tekint rá, „mint kiegészítő és kivételes hatáskörre, amely semmiképpen sem irányulhat a bíróság döntésének felülbírálatára”.

Mivel elődje, Novák Katalin kegyelmi ügybe bukott bele, nem meglepő, hogy Sulyok ódzkodott ennek a jogkörnek a gyakorlásától. 2024 decemberéig mind a 303 hozzá beérkezett kegyelmi ügyet elutasította, míg 2025-ben négy alkalommal adott kegyelmet – hogy kinek, azt nem tudni.

Ami érdekesebb, hogy pár nappal később Sulyok interjút adott a Tényeknek, ahol a kegyelmi ügy kapcsán érdektelen dolgokat nyilatkozott. Cserébe a Facebookon is megosztott interjúból megtudhattuk, hogy a kormányhoz hasonlóan félti Magyarország szuverenitását az Európai Uniótól, és hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan gondolkodik az orosz–ukrán háborúról. Bár a retorikája a brüsszelieken háborgó Orbánhoz képest lényegesen laposabb volt:

„Több helyen van háború, egyre több helyen van helyi háború, és az emberek hozzászoknak a mindennapokban, hozzászoknak ahhoz, hogy emberek halnak meg, ehhez pedig nem lehet hozzászokni. Ez az emberi természettel ellentétes.”

Ezután a szeptemberi árvíz idején katonai öltözékben parádézott, meghallgatta Orbán Viktor tájékoztatását, legközelebb pedig az október 23-án megosztott interjújában beszélt arról, hogy demokráciadeficit van az Európai Unióban. Arra, hogy kritikák érik a Fidesz-korszak legundorítóbb szervét, azaz a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, annyival válaszolt, hogy az Alkotmánybíróság nem találta alkotmánysértőnek a hivatalt, ebben az esetben pedig „úgy kell tekintenünk, hogy az alkotmányosan működő szerv”.

Kiderült az is, hogy nincsenek fenntartásai az ország jogállamisági helyzetével kapcsolatban, ami miatt az EU zárolta a hazánknak elvileg járó forrásokat. Szerinte a fogalmat újabban politikai értelemben használják, nincs pontos jogi kerete.

„Parttalan fogalomként használják és politikai célokra is használják újabban a jogállam fogalmát, ezzel pedig nem nagyon tudok mit kezdeni jogászként, mert ha egy jogi fogalmat politikai célra használnak, sajnos nekem arról mindig a magyarországi koncepciós perek jutnak eszembe az '50-es évekből, ott világosan láthattuk ezt a helyzetet, és ettől fogva én ezekkel sajnos jogászként nem tudok mit kezdeni.”

Időzítési érzék

A 2024. október végi két posztját csak azért vettük számításba, mert remekül bemutatja, milyen jó ütemérzékkel rendelkezett. Néhány nappal a hónap vége előtt Szerbiába látogatott, ahol újvidéki politikusokkal, illetve az Orbán-szövetséges Aleksandar Vučić szerb elnökkel is tárgyalt – látszólag semmi érdekesről.

Csakhogy néhány nappal később, november 1-jén leomlott az újvidéki vasútállomás homlokzata. A baleset tucatnyi ember halálához vezetett, és elindította a tüntetéshullámot, ami azóta is tart, és ami újabb lemondással vegyes taktikázásra kényszerítette a szerb elnököt. A sokszor rendőri agresszióval kísért tüntetésekről Sulyok soha nem posztolt, a tragédia napján tett ki imádkozós emojit, meg egy rövid szöveget.

Sulyok újítása volt, hogy lelki alkatára hivatkozva elengedte a szilveszteri köztársasági elnöki beszédet – amivel átengedte azt az akkor már egyértelműen az egyetlen ellenzéki kihívóként fellépő Magyar Péternek. A köszöntő helyett egy karácsonyfa előtt állva beszélt olyanokról, hogy „ha már a külső békét hirdetjük, akkor nemzetünk belső békéjére is figyelemmel kell lennünk, és nem engedhetjük, hogy bármilyen érdekből is megosszanak vagy kijátsszanak minket egymás ellen”.

A beszédében arra szólított fel, hogy „sose tekintsünk egymásra, a másik magyarra ellenségként, mondta Sulyok, majd azzal folytatta, hogy egy egészségesebb és békésebb nemzet lehetne a cél 2025-re”. Majd jött Orbán Viktor, aki februárban háborút hirdetett a Pride és a kormánykritikus szervek ellen, március 15-én pedig lepoloskázta az ellenzéket és a számára nem szimpatikus újságírókat, bírákat, civileket.

Erről nem született Sulyok-poszt, ahogy egészen addig semmilyen más érdekes sem (egy Donald Trump beiktatásához gratulálón kívül).

Viszont akadtak újságírók, akik rákérdeztek nála, hogy nem kellett volna-e felszólalnia a poloskázás ügyében. Röviden: nem. Vagyis a Sándor-palota azt írta, „az államfő politikusi beszédeket nem kommentál, csak akkor, ha az a társadalmi béke megbontására és a nemzet megosztására szólítja fel az embereket. Itt ilyen nem történt. Amennyiben figyelmesen meghallgatja a miniszterelnöki beszédet, akkor egyértelműen kiderül, hogy a jelzett részben nincs hasonlat, de még metafora sem.”

Ezen a ponton derült ki, hogy amikor valaki Sulyok Tamás véleményére kíváncsi, a Sándor-palota valójában nem az ő véleményét küldi el.

Alig telt el pár nap, és aláírta a Pride betiltását célzó, a gyülekezési jogot korlátozó törvénymódosítást, amit szintén jogi nyelvezetű posztban indokolt. Ide se idézem, itt lehet elolvasni.

Próbálta csillapítani a kedélyeket

Ekkor már bőven ment a kampány, pár hónappal korábban Magyar Péterről egykori barátnője, Vogel Evelin szivárogtatott ki hangfelvételeket. Az egyiken Magyar agyhalottaknak nevezte pártja EP-képviselőit, a másikon egy tüntetés után büdös szájú emberekről és nyugdíjaskommandóról beszélt.

Mikor Sulyok március végén a közbeszédről értekezett, példaként az agyhalottozást és a büdösszájúzást hozta. Szerinte ennek a kontextusában érdemes beszélni a gyűlöletbeszédről. A legtöbben a megszólalásra azért emlékeznek, mert azt is példaként hozta, hogy ebben a kontextusban őt szatyor fingnak lehet nevezni.

De azért is emlékezetes volt a megszólalás, mert miközben a kormánypárt a köztévét is kihasználva, közpénzzel támogatott influenszerek segítségével vállalhatatlan stílusban bohócozta, árulózta és kicsizte az addigra legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét, aközben a köztársasági elnöknek a gyűlöletbeszédről nem ez, vagy a miniszterelnök által nagy nyilvánosság előtt elmondott poloskázás jutott eszébe, hanem a Magyar Péterről kiszivárgott idézetek, amiket a pártelnök barátnőjével való négyszemközti beszélgetéséből vágtak ki.

Pár nappal később kénytelen volt nyugalomra inteni, miután rövid időn belül több videó is bekerült a hírekbe, amiken egyesek tiszás aktivistákat támadtak, vagy üvöltöztek velük. Nem nevezett meg senkit, de posztolt egy hosszút, amiben ugyan utalt az ellenzékre is, de a kormánypárttal szembeni kritikát is ki lehetett olvasni belőle.

„Különösen nagy a felelősségük azoknak, akik közhatalmat gyakorolnak, vagy a közhatalom gyakorlására jelentkeznek be, véleményt és közvéleményt formálnak, követőtáborral rendelkeznek. Ha ők megvonják a tiszteletet ellenfeleiktől, elvitatják a legminimálisabb jó szándékot is az ellenvéleményen lévőktől, ha ők megengedhető eszköznek tartják akár a verbális, akár a jogellenes fizikai erőszakot, azzal nemcsak saját híveik számára szolgáltatnak mintát.

Aki az ellentábor politikusaival, a média munkatársaival és bárkivel szemben, akit ellenfélnek gondol, az elemi tiszteletet sem tanúsítja, aki fenyegetéssel, hergeléssel, szélsőséges demagógiával akar politikai tőkét kovácsolni, kattintást vadászni, az egyúttal – szándéka ellenére – a vele nem rokonszenvező közönség egyes tagjaiban saját magával és szimpatizánsaival szemben is felszítja az agressziót.”

Talán ez volt Sulyok egyetlen posztja, amely a társadalom jelentős részét érintő konfliktusban szólt a kormánypártok támogatóihoz, az ellenzékükhöz és a társadalom egészéhez egyaránt.

Rövid intermezzo következik: Sulyok nagyon készült a háborús bűnös Benjamin Netanjahu 2025. áprilisi fogadására (arról, hogy emiatt a magyar kormány kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, nem volt véleménye), illetve posztolt a parajdi sóbányában történt természeti katasztrófáról is.

Május végén történt Sulyok első, a választás előtti egyetlen ellenszegülése. „Az Alaptörvényben biztosított lehetőségemmel élve nem írtam alá az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra való tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényt, hanem azt megfontolásra visszaküldtem az Országgyűlésnek.”

Hogy mi volt a problémája Sulyoknak a kormány hatalmát évek óta kiterjesztő vészhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelésével? Ember legyen a talpán, aki a poszt alapján első olvasásra ezt meg tudja mondani!

„Az elfogadott törvényhez kapcsolódó indokolás megszerkesztésére és benyújtására ugyanakkor szabálytalanul került sor. Az előterjesztő ugyanis az eredeti törvényjavaslathoz benyújtott egy-két soros indokolást számos törvényi tárgykörben – és épp a legvitatottabb témákban – úgy váltotta fel a törvény elfogadását követően egy hosszú, részletes és az eredeti indokoláshoz képest koncepcionálisan is eltérő indokolással, hogy arra a házszabályi követelmények szerint nem lett volna lehetősége.”

Sulyok rögtön másnap fergeteges születésnapi köszöntőt posztolt a „jó kapitánynak”, azaz Orbán Viktornak címezve.

Mocskos Fidesz Summer, orosz rakéták

Július végén Sulyok szükségét érezte, hogy megszólaljon Majka-ügyben, azaz abban a balhéban, amit a fideszesek fújtak fel, miután Majoros Pétert egy koncertjén – amikor a Magyarország allegóriájaként megénekelt Bindzsisztán miniszterelnökét játszotta – fejbe lőtték egy banánnal.

Persze a posztból nem derült ki egyértelműen, hogy Sulyok erre gondol. A szöveg a parajdi sóbánya körüli összefogásról szólt, és csak a „méltóságot a zaj helyett!” nyitásból, meg ebből az elejtett sorból lehetett arra következtetni, miről is ír:

„Miközben sokan csendben építik a közösséget, vannak, akik színpadon állva indulatot keltenek – nem felemelnek, hanem bizalmat bontanak, értéket torzítanak, fiatalokat mérgeznek.”

Augusztus megterhelő lehetett Sulyok számára, aki egy évvel korábban, 2024-ben még olyanokat írt a fesztiválokról, hogy „fiatalság-bolondság. Kabócák és csillagok.” Egy évre rá már a Mocskos Fidesz Summert élték a fiatalok, koncertről koncertre skandáltak a kormánypártok ellen, és még a Fidesz szívcsakrájában, a tusványosi fesztivál színpadán is megjelentek a rendszerkritikus gesztusok. Sulyok így posztolt:

„Fiatalnak lenni kiváltság. Ez az az életkor, amikor az ember száguld. De jó, ha közben néha lassít, és ellenőrzi a térképen, miként befolyásolja úti célját egy látványos, de valójában olykor bevehetetlen kanyar. Látni az arcotokat a fesztiválokon, a koncerteken, az utcákon; a lendületet, ami sokszor szembeszáll a világgal, az erőt, ami bennetek forr, és ami gyakran nem találja a helyét.”

„Kiáltásotok üzenet. Azonban ne engedjétek, hogy a hangotok mások indulatait visszhangozza. Kiáltani akkor érdemes, ha a szó mögött ott a gondolat, ami méltó rá, hogy meghallják.”

A hónap azzal kezdődött, hogy Sulyok először reagált arra a felvetésre, hogy a választás után el kéne őt távolítani pozíciójából. Fleck Zoltán, az ELTE jogi karának oktatója arról beszélt egy Tisza-sziget által szervezett eseményen, hogy „forradalomra van szükség, nem kormányváltásra”, és hogy „akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében”. Az oly sok mindent szó nélkül tűrő Sulyok ezt nem tűrte szó nélkül. „Egy civilizált közéletben nincs és nem lehet! helye »militáns« közjogi nézetek terjesztésének” – írta.

A fesztiválszezon végéhez közeledve érte találat Munkácsot. Azt, hogy orosz találat, először Sulyok Tamás is felismerte, bele is írta a posztjába, majd egy órával később kiszedte a jelzőt a szövegből. Még azután sem helyezte vissza, hogy Orbán Viktor is megnevezte az oroszokat – pedig elvileg csak azért szedte ki, mert addig még nem erősítették meg az információt.

Fél év néma csend

A munkácsi eset után Sulyok még inkább elzárkózott az érdemi megnyilvánulásoktól. Ezúttal nem engedte át a szilveszteri beszéd lehetőségét Magyarnak, Kapu Tibor mellett bújt elől belőle a Coelho. De semmit nem mondott, miközben az űrhajós arra emlékeztetett mindenkit, hogy a választás után is felkel a nap, „és ugyanabban az országban fog mindannyiunkra sütni”.

Sulyok a választás előtt szavazásra buzdított, „a demokrácia erejét” megmutató választás napján pedig gratulált a győztesnek. Magyar Péter egyből lemondásra szólította fel , ennek ellenére mosolygott az egyeztetésen, a felszólításról nem posztolt, és másodszor is ellenszegült az akkor már az átmeneti kormányt vezető Orbánnak, aki nem akarta végrehajtani az Európai Bíróság döntését.

A végére megtalálta a hangját

Sulyok választás előtti és utáni közéleti megnyilvánulásai között elég éles a határvonal. Az előbbiek gyakran vonatkoztak a világ magyarokat érintő különféle történéseire, bár nemegyszer azt lehetett látni, hogy akkor szólal fel, ha az őt hatalomra juttató rendszert kihívás éri. Utóbbiak viszont, hiába hivatkozik jogállamra, szinte kizárólag az őt magát ért támadásokra értendők.

Az első jogállami aggályok május 9-én, az Országgyűlés alakuló ülésén bukkantak fel a Facebook-oldalán. Ebben röviden összefoglalta a parlamenti beszédét, ami után Magyar Péter hosszú vádbeszédben szólította fel távozásra.

Magyar május 31-éig adott haladékot neki a lemondásra, ő pedig ez alatt az idő alatt

• noszogatásra ugyan, de hajlandó volt nyilvánosságra hozni a kegyelmi azon iratait, amik a Sándor-palotánál pihentek,
• nyíltan le merte írni, hogy Romániát orosz támadás érte.

Május 18-án megosztotta az Index-interjúját, amiben igyekezett megértetni a nyilvánossággal, hogy szerepét abban látja, hogy létével kifejezi a nemzet egységét, politikai programja viszont nincs. Amikor felhozták, hogy Áder János a környezetvédelemmel, Novák Katalin a családokkal foglalkozott, azt mondta, ő maga sokat foglalkozott a közösségek nemzetépítő erejével.

Az őt ért kritikákra így válaszolt: „A magyar köztársasági elnök alkotmányos funkciója és hatásköre sajátos, hiszen az államfőnek nincs közvetlen politikai mozgástere, ezért politikai felelőssége sem olyan értelemben, mint egy kormánynak. A köztársasági elnök a nemzet egységét azzal fejezi ki, hogy a politikai döntéseket közjogi keretbe foglalja, és alkotmányos rangot ad nekik.”

A május 31-ei határidő lejárta előtt néhány nappal segítséget kért a Fidesz-kormányok által rendszeresen kritizált Velencei Bizottságtól, aminek egy delegációja júliusban Magyarországra is látogatott – ezekről posztok is születtek, arról viszont csak közlemény, hogy a bizottság júliusban közölte, októberben fogják tárgyalni Sulyok indítványát.

Az indítványban Sulyok arra szeretett volna választ kapni a bizottság alkotmányjogászaitól, milyen politikai felelőssége lehet egy nem közvetlenül választott köztársasági elnöknek, és hogy el lehet-e távolítani őt alkotmányos keretek között.

A határidő napján videót posztolt, amiben közölte, nem mond le, pedig megfontolta, de arra jutott, hogy az „nem adna megoldást az intézményi konfliktus alkotmányos elveknek megfelelő rendezésére”.

Rövid időn belül német és svájci lapnak adott interjúkat osztott meg, amiben az Orbán-bábos vádakra próbált olyanokkal reagálni, hogy mivel eddig még csak Tisza-kormányt nevezett ki, Tisza-bábsággal is vádolhatnák.

Másnap egyeztetett Magyarral, aki a találkozó után ráerősített, hogy alaptörvény-módosítással távolítják el Sulyokot.

Ezután egykori munkahelyéhez, az akkor már Polt Péter által vezetett Alkotmánybírósághoz fordult segítségért – erről posztolt is –, ahol azonban az Alkotmánybírák közel fele személyes érintettségre hivatkozva nem volt hajlandó foglalkozni az ügyével, így az nem kerülhetett napirendre – erről már nem posztolt.

Aztán nyilvánosságra került az alaptörvény tizenhetedik módosításának terve, amiben a Tisza egy huszárvágással oldotta meg Sulyok eltávolítását. Az elnök posztban reagált, jogállamisági és demokratikus kifogásai voltak.

„Alkotmányos szerepéből fakadóan a köztársasági elnök – a három hatalmi ágon, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalmon kívül működő – önálló, politikai felelősséget nem viselő hatalmi tényező a fékek és ellensúlyok rendszerében, aki – mint ilyen – nem cselekedhet a kormány vagy más hatalmi ágak helyett. Európában is egyedülálló helyzet, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnököt tisztán politikai indokokra hivatkozva, a köztársasági elnöki intézmény autonómiáját biztosító garanciák nyílt sérelmével távolítanak el hivatalából, az alaptörvény-módosítás záró rendelkezései közé illesztett, félreérthetetlenül személyre szabott módon.”

Hiába volt minden, az alaptörvényt módosították, Sulyok sarokba szorult: vagy aláírja a törvényt, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul, ami egyszer már cserben hagyta, vagy lemond. Alkotmánybírósági panasz esetén a Tisza megfosztási eljárást indít ellene, ezután pedig a házelnök ugyanúgy alá tudja írni a módosítást, amivel megszűnik az államfő mandátuma. A történet rövidesen véget ér, a 75 ezer követő által követett fb-profil gazdátlan marad.