Az iráni hadsereg vérdíjat tűzött ki amerikai katonák megölésére vagy fogságba ejtésére – erről az Avas nevű helyi hírportál számolt be vasárnap, amelynek beszámolóját az MTI ismertette.

A portál szerint az összeg átszámítva mintegy kilencmillió forintnak felel meg, és a duplájára emelkedik, ha a cselekményt nő hajtja végre.

A vérdíjat a beszámoló szerint Amir Hatami, az iráni hadsereg főparancsnoka tűzte ki. Fontos különbség, hogy Iránban két párhuzamos fegyveres erő működik: a Hatami vezette reguláris hadsereg (Artes) és az attól szervezetileg elkülönülő Iszlám Forradalmi Gárda, amely a rendszer ideológiai védelmére jött létre.

A bejelentés arra a februárban kirobbant amerikai–iráni háborúra rakódik rá, amelyben Teherán a régióban állomásozó amerikai bázisokat is támadta.

Az iráni fél korábban is kimondta, hogy minden olyan helyszínt legitim célpontnak tekint, ahonnan az Egyesült Államok csapást indít ellene. Erről az Index is beszámolt a tűzszünet júliusi összeomlásakor.

A vérdíj összegét, a kifizetés módját és a mögötte álló hivatalos dokumentumot iráni állami forrás egyelőre nem erősítette meg – az információ egyetlen hírportál beszámolóján alapul.

Két év börtön egy interjúért

Az iráni parlament vasárnap jóváhagyott egy törvénytervezetet, amely büntethetővé teszi az „ellenségesnek minősített” sajtónak adott interjúkat és az ilyen médiával való egyéb kapcsolatfelvételt – közölte a Sarg című, reformista beállítottságúként számontartott teheráni napilap.

A tervezet szerint a külföldi sajtónak adott interjúkról előzetesen értesíteni kell a hírszerzési ügyekben illetékes minisztériumot.

A külföldi nagykövetségekkel, szervezetekkel és intézményekkel való kapcsolatfelvétel pedig előzetes bejelentés és a külügyminisztérium írásos engedélye nélkül pénzbírsággal, illetve bizonyos társadalmi jogok korlátozásával járhat.

A szabályozás szigorítja a külföldiek irányításával vagy felügyelete mellett elkövetett gazdasági bűncselekmények büntetését is, a hírszerzési tárca engedélye nélkül megtiltja az információszolgáltatást külföldieknek, és egy előre jóváhagyott listára szorítja vissza a külföldi szervezetekkel folytatható tudományos együttműködést.

A legsúlyosabb tétel: akár harmincévi szabadságvesztés járhat azokért a politikai vagy jogalkotási javaslatokért, amelyek a vád szerint külföldi hírszerző szolgálatok irányítása alatt születtek, és negatívan érintik Irán biztonságát vagy függetlenségét.

Az ilyen ügyeket a forradalmi törvényszékek tárgyalnák – ezek az állambiztonsági és politikai jellegű perekre szakosodott iráni különbíróságok.

A tervezet még nem hatályos: ahhoz az Őrök Tanácsának is jóvá kell hagynia. Ez a tizenkét tagú testület vizsgálja, hogy a parlament által elfogadott jogszabályok összhangban vannak-e az alkotmánnyal és az iszlám jogrenddel, és rendszeresen küld vissza törvényeket a parlamentnek.

Van már precedens: tizenöt év egy fotóriporternek

Nem ez az első alkalom, hogy Irán bűncselekménnyé minősíti a külföldi szervezetekkel való együttműködést.

Az Izraellel tavaly vívott, tizenkét napos háború után elfogadott törvény már szigorúbb büntetéseket írt elő az ellenséges államokkal való együttműködés esetére.

Ennek alapján ítélték tizenöt év börtönre augusztusban Jalda Moaieri fotóriportert – arra hivatkozva, hogy interjúkat adott ellenségesnek minősített sajtónak, és fényképeket szolgáltatott az Egyesült Államokhoz, illetve Izraelhez kapcsolódó szervezeteknek.

A mostani tervezet tehát nem előzmény nélküli fordulat, hanem egy már működő gyakorlat kiterjesztése: azt viszi tovább a hétköznapi kommunikáció területére, amit korábban a kémkedés fogalmával fedtek le.

Az új szabály ugyanis nem csupán az újságírókat érinti. A megfogalmazás alapján bárki büntethetővé válhat, aki külföldi médiának nyilatkozik, kutatói kapcsolatot tart fenn, vagy engedély nélkül lép érintkezésbe egy külföldi intézménnyel.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rezsim a nyilvános megszólalás kockázatát emeli meg – nem a tartalom, hanem a partner kiléte alapján.

A háttérben egy holnap lejáró tűzszüneti megállapodás

A két vasárnapi lépés időzítése önmagában is beszédes.

A Teherán és Washington között június 17-én aláírt tűzszüneti keretmegállapodás hétfőn, augusztus 17-én jár le, és az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi a hétvégén azt mondta, nincs tudomása a meghosszabbításáról – erről az Index szombaton számolt be.

Aragcsi szerint Washington megsértette a keretmegállapodásban foglaltakat, és újrakezdte a harcokat, míg Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy az Egyesült Államok teljes ellenőrzés alatt tartja a Hormuzi-szorost, a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalát.

A konfliktus közben egyre inkább kifárasztási háborúvá alakult: a felek minden eszkalációra eszkalációval válaszolnak, és a küzdelem már nem csupán a tűzerőről szól, hanem arról is, melyik oldal bírja tovább gazdaságilag – írta korábban az Index.

Az amerikai haderő kapacitásait ráadásul nemcsak Irán köti le: a Vörös-tengeren a jemeni húszik elleni fellépés is jelentős felderítő- és haditengerészeti erőforrást emészt fel, ahogy arról az Index szintén írt.

Ebben a helyzetben a vérdíj és a sajtótörvény egyaránt üzenetnek is tekinthető: az egyik a másik oldal katonáinak, a másik a saját társadalomnak szól.

(Borítókép: Egy férfi Donald Trump képét ábrázoló plakátot tart fel „There will be blood” felirattal 2026. július 5-én. Fotó: Kaveh Kazemi / Getty Images)