Váratlan figyelmeztetést adott ki Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök a közharag és a bosszúvágy kormányzati politikává forgatásának veszélyeire, arra hivatkozva, hogy a jogos sérelmeket is a jogállamiságon keresztül kell kezelni.

Gyurcsány vasárnap megjelent Facebook-bejegyzésében azt mondta, hogy egy súlyos igazságtalanság elszenvedése után megtorlást akarni természetes emberi reakció. Hangsúlyozta azonban, hogy ami az egyén számára érthető, az nem válhat egy állam vezérelvévé.

„Ami jogosan vezérelheti az egyént, az nem szolgálhat az állami politika alapjául.”

A 2004 és 2009 között miniszterelnöki posztot betöltő, a Demokratikus Koalíciót (DK) alapító Gyurcsány 2025-ben kivonult az aktív politikából.

„A bosszú emberi dolog – de az államnak másnak kell lennie”

A volt miniszterelnök szerint a mélyen megbántott vagy igazságtalan bánásmódban részesült emberek természetesen vágynak valamilyen jogorvoslatra, és ezt az érzést nincs miért szégyellni. A probléma akkor merül fel, érvelt, amikor a személyes harag a kormányzás alapelvévé válik.

A bosszú eleve személyes: a sértett maga dönti el, mit tekint elégséges megtorlásnak. Gyurcsány szerint ez a megközelítés nem adhat szilárd alapot egy ország kormányzásához. Ehelyett egy demokratikus államnak olyan szabályokra van szüksége, amelyek mindenkire egyformán vonatkoznak, és arányosak, átláthatóak és ellenőrzés alatt állnak.

Ez azt jelenti, hogy a büntetésnek a bűncselekmény súlyosságát kell tükröznie, nem pedig az áldozat haragjának intenzitását.

A figyelmeztetés Magyarország elszámoltathatósági vitája közepette érkezik

Bár Gyurcsány a vasárnapi posztban nem említett politikai szereplőket, intézményeket vagy konkrét eseteket, megjegyzései akkor érkeznek, amikor az elszámoltathatóság kiemelt témává vált a magyar politikában.

A Tisza vezette kormány kiemelt témává tette az előző politikai korszak állítólagos visszaéléseinek kivizsgálását. Az Országgyűlés az év elején több vizsgálóbizottságot hozott létre, emellett jogszabály született a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról is.

Ennek fényében Gyurcsány azzal érvelt, hogy a széles körű közharagra reagáló kormánynak végső soron két útja van.

Az egyik az, hogy ezt a haragot törvényes elszámoltathatóságba, arányos büntetésbe és a veszteségeket elszenvedők kártalanításába tereljük. A másik az, hogy magát a bosszút politikai stratégiává alakítsa, és folyamatosan új ellenségeket keressen.

Soha ne hagyj ki egy címsort: csatlakozzA Daily News Magyarország hivatalos WhatsApp csatornája!

"A bosszú sosem válik teljessé"

Gyurcsány azzal érvelt, hogy a bosszú végső soron zsákutca, mert sohasem adhat végleges bezártságot. Ha az igazságtalanságot elszenvedőktől megtagadják a jogorvoslatot – figyelmeztetett, akkor helyébe a magánbosszú léphet, mivel az egyének elveszítik a hitüket az állam igazságszolgáltatási képességében.

Azt is javasolta, hogy egy olyan politikai erő, amely ellenzékben bátorítja a bosszú követelését, elveszítheti hitelességét, miután átveszi a hatalmat, ha nem teljesíti azt, amit támogatói elvárnak.

Gyurcsány számára tehát nem az a válasz, hogy elnyomja vagy tagadja a bosszúvágyat, hanem a demokratikus kormányzással összeegyeztethetővé alakítsa: igazságossá, elszámoltathatósággá és restitúcióvá.

A volt miniszterelnök korábban is hasonló témákkal foglalkozott, figyelmeztetve, hogy a jogos igazságszolgáltatás iránti vágy és igény, ha nem megfelelő intézményben tartható, könnyen átalakulhat a jogintézményen belül. határait.