TechtudSzerző: origo 2026. 08. 17. 1 percnyi olvasás
Mutatjuk, mely értéket kell nézni.
A The Lancet Healthy Longevity című orvosi folyóiratban publikált tanulmány tizenegy hosszú távú – ausztrál, amerikai és európai – vizsgálat adatait összegezte. A kutatók a korábban levett vérmintákat elemezve arra keresték a választ, hogy az alacsony tesztoszteronszint, továbbá a dihidrotesztoszteron (DHT), a nemihormon-kötő globulin (SHBG) és a luteinizáló hormon koncentrációja kapcsolatba hozható-e a későbbi rákdiagnózisokkal, illetve a daganatos halálozással.

A legkifejezettebb összefüggés azoknál a férfiaknál rajzolódott ki, akiknek a hormonszintje a vizsgált sokaság alsó húsz százalékába esett. Esetükben 18 százalékkal bizonyult magasabbnak a daganatos halálozás kockázata azokhoz képest, akik a felső ötödbe tartoztak. Kiemelendő, hogy ez a statisztikai kapcsolat az életkor és az egyéb egészségi tényezők figyelembevétele után is egyértelműen fennmaradt.
A későbbi daganatos megbetegedések kockázata a 8,6 nmol/l alatti kiindulási értéknél kezdett érzékelhetően emelkedni. Viszonyításképpen: egészséges fiatal férfiaknál ez a mutató jellemzően 10 és 30 nmol/l között mozog. Természetesen a hormonszintet számos tényező – többek között az életkor, a testsúly, a fizikai aktivitás mértéke, a cukorbetegség, valamint egyéb fennálló betegségek – is jelentősen befolyásolhatja.
A kapott eredményekből nem következik az, hogy az alacsony tesztoszteronszint önmagában rákot okozna, ahogy az sem, hogy a tesztoszteronpótló terápiák megelőznék a betegség kialakulását. A kutatók úgy vélik, hogy a rendkívül alacsony érték inkább egyfajta figyelmeztető jel:
Következésképpen az alacsony tesztoszteronszint egy olyan hasznos biomarker lehet, amelynek segítségével időben azonosíthatók azok a férfiak, akiknél egy jövőben kialakuló daganatos megbetegedés kimenetele várhatóan kedvezőtlenebb lesz.