„Kultúrharc zajlik, de nem közéleti-politikai értelemben” – mondta Nyiri Péter, Sátoraljaújhely alpolgármestere a 35. Zempléni Fesztiválon, a KvintEsszencia Produkció Mozart és a múzsák című előadása előtt. Az értéket közvetítő művészetnek ugyanis meg kell küzdenie a mindent elöntő popkulturális termékekkel, éppen ezért nagy fegyvertény, hogy a magyarországi fesztíválkínálatban egészen különleges helyet elfoglaló Zempléni Fesztivált évről évre meg tudják rendezni, immár 35. éve.

Ez pedig annak köszönhető, hogy a szponzorok mellett a helyi és az országos politika is stabilan a fesztivál mellé állt: az érintett települések vezetői büszkék a fesztiválra, és a leköszönő kormánytól is megérkezett az ígért támogatás.

A Zempléni Fesztivál különlegessége abban rejlik, hogy nem egyszerűen koncertsorozatot kínál, hanem a térség történelmi, építészeti és természeti adottságait is a kulturális élmény részévé teszi. Hangversenytermek helyett várudvarok, templomok, pincék, pincesorok, városi terek és kisebb települések különleges helyszínei válnak ideiglenes színpadokká – és akkor a zempléni tájról, az erdőkről, a szőlőkről, a bicikliutakról és a hegyekről még nem beszéltünk.

Amerika a Rákóczi-vár falai között

A 2026-os, jubileumi fesztivál augusztus 14. és 23. között tíz napon át csaknem valamennyi műfajból válogat: a szimfonikus zenétől és az operától a néptáncon, világzenén és jazzen át az irodalomig és a könnyűzenei produkciókig.

A rendezvénysorozat egyik legfontosabb erénye éppen ez a műfaji sokszínűség. A fesztivál nem választja külön a „magas kultúrát” és a könnyebben befogadható műfajokat, hanem egymás mellé helyezi azokat. Ugyanazon a napon találkozhat a közönség egy történelmi helyszínen megszólaló szimfonikus remekművel, népzenei ihletésű produkcióval, kortárs táncszínházzal vagy operagálával. Ettől válik a Zempléni Fesztivál egyszerre művészeti és térségi eseménnyé: a programok nem elszigetelten jelennek meg, hanem végigvezetnek a Zemplén kulturális térképén.

 – ezt emelte ki megnyitó beszédében Farkas Szabolcs, Sárospatak polgármestere a nyitóhangverseny előtt. A helyszín – ezúttal is – Sárospatak egyik legfontosabb történelmi tere, a Rákóczi-vár udvara volt, ahol a fesztivál rezidens együttese, a Budafoki Dohnányi Zenekar lépett színpadra Hollerung Gábor vezényletével. A műsor két, egymástól karakterében és kulturális hátterében is különböző műből állt, amelyeket – ahogy a karmester fogalmazott – „Amerika illata” kötötte össze: Gershwin F-dúr zongoraversenye és Dvořák Újvilág szimfóniája éppen abban az évben hangzott el, amikor az Egyesült Államok a függetlensége 250. évfordulóját ünnepli – ezt már az Egyesült Államok magyarországi ideiglenes ügyvivője, Caroline Savage emelte ki köszöntő  beszédében.

Gershwin zongoraversenye az amerikai születésű műfajokat vonultatja fel, mint a jazz, a blues és a ragtime: a virtuóz zongoraszólamot Szüts Apor játszotta. Dvořák Újvilág szimfóniája pedig egyszerre jeleníti meg az európai zenei örökséget és az amerikai környezet inspirációját. A Gershwin-művel együtt különösen érdekes zenei ívet hoztak létre: két különböző korszak, két eltérő zenei nyelv, mégis mindkettőben ott van valamilyen módon Amerika.

A Zempléni Fesztivál további különlegessége, hogy elválaszthatatlanul kapcsolódik hozzá a tokaji borok világa és a helyi gasztronómia. A koncert szünetben a fesztivál hivatalos borszállítója, a Grand Tokaj Zrt. borait kóstolhatta a közönség.

Dudaszó Hercegkúton

A borvonalon haladva az idei fesztivál érdekessége, hogy egybeesett az augusztus 15-i Hercegkúti Nemzetiségi Pincefesztivállal, amit a híres Gombos-hegyi pincesoron rendeztek meg. Így a sör- (vagy bor)sátorban összegyűlt emberek nem csupán a helyi fúvósokat hallhatták a tunki elnevezésű sváb ételspecialitás elfogyasztása után, hanem a Dudaszó, harsonaszó – Régi magyar dallamok című koncertet is.

Mivel a pince- és szőlőkultúra Hercegkút identitásának része, ez a régi magyar dallamokra épülő zenei program szervesen illeszkedett a környezetbe. Szokolay Dongó Balázs és a Corpus Harsona Kvartett koncertjén a közönség olyan helyen találkozhatott a régi magyar dallamokkal, amely maga is történeteket és hagyományokat őriz, miközben megkóstolhatta a helyi pincészetek borait.

Az akkor már napok, sőt hetek óta tartó hőségben jólesett egy hideg fröccs a sátor árnyékában elhelyezett padokon. És bár a programok jelentős része szabad téren zajlik, időnként be lehet húzódni a hűvösebb terekbe, például a sárospataki Művelődési Házba, ahol a Fitos Dezső Társulat Kamaszodók – Élet a falakon túl című előadása zajlott, óriási sikerrel. A produkció azért is volt fontos része a fesztiválnak, mert olyan korosztályhoz fordul, amelyet a hagyományos kulturális intézmények sokszor nehezen érnek el: a serdülőkhöz, 

A produkció 50 perc, gyakorlatilag egy tanóra. Az előadás a néptánc mozgásanyagát kortárs színházi megoldásokkal ötvözi, és a zenei világ is tudatosan sokféle: Paár Julcsi zeneszerző és zenei szerkesztő a jazzből, a klasszikus zenéből, a világzenéből és a folklórból is merít. A színpadi szövegben pedig kortárs magyar szerzők – mások mellett Andrássy Réka, Ágai Ágnes, Krusovszky Dénes és Lackfi János – műveinek részletei hangzottak el.

Mozart új arcai Sátoraljaújhelyen

A különböző generációk értek össze Sátoraljaújhelyen – vagy, ahogy a helyiek mondják, Sátoraljaújhelyben – is, a KvintEsszencia Produkció már említett Mozart és a Múzsák című előadásán. Az előadás egyszerre volt operagála, ifjú tehetségek bemutatkozása és izgalmas színpadi kísérlet. A főszereplők a KvintEsszencia Mesteriskola énekművész növendékei voltak, akiket a BDZ Kamaraműhely kísért Szüts Apor művészeti vezetésével. A rendező Novák Péter, a növendékek felkészítő tanára Miklósa Erika.

Már a Mozart és a múzsák címválasztás is játékos megközelítést ígért. Mozart zenéje egyszerre tud elegáns, könnyed, humoros, drámai és szenvedélyes lenni, ezért kiválóan alkalmas arra, hogy a fiatal előadók sokféle karaktert mutassanak meg. A rendezői koncepció jelentősége jelen esetben abban állt, hogy az operai részletek ne egymás után következő „számokként”, hanem összefüggő színpadi történésként hassanak. A kamarazenei környezet pedig különösen alkalmas arra, hogy az énekesek hangja és színpadi jelenléte közvetlenebbül érvényesüljön, mint egy nagyzenekari operaelőadásban. Az előadás szünetében itt is bort, valamint sajtokat lehetett kóstolni.

Nyiri Péter „kultúrharcról” szóló bevezető szavai pedig akkor nyertek értelmet, amikor a sátoraljaújhelyi Városháza udvaráról kilépve a történelmi városrész csöndjét – ahol Kazinczy Ferenc szobra „sétál” – egy étterem utcára kitett hangszórói verték fel: sokkoló volt a felemelő operaest után.

A Zempléni Fesztivál első két napjának négy programján vettünk részt, de már ez is jól jellemzi a fesztivált, ami augusztus 23-ig tart. A 2026-os rendezvénysorozat tíz nap alatt most is több települést kapcsol össze: Sárospatak, Sátoraljaújhely, Hercegkút, Tarcal, Szerencs, Monok, Bodrogkeresztúr, Széphalom vagy Tokaj mind saját kulturális arculatával járul hozzá az összképhez. A hagyomány itt nem lezárt múlt, hanem továbbadható és újraértelmezhető jelen,

Az elkövetkező napokban a közönség találkozhat Mácsai Pállal, Vecsei H. Miklóssal, Roby Lakatossal és Bősze Ádámmal is: a programok nagy része ingyenes, a táj, a borvidék és a vendéglátás különböző helyszínei pedig a fesztivál után sem zárnak be.

(Borítókép: Bódi László)