origo Politika

Az Alkotmánybíróság ma dönthet arról, ki lesz jogilag Magyarország államfője

Szerző: origo 2026. 08. 17. 2 percnyi olvasás


Az Alkotmánybíróság ma dönthet arról, ki lesz jogilag Magyarország államfője

A testület határozata különösen az államfői tisztség miatt lehet jelentős.


Ma ismét összeül az Alkotmánybíróság (AB): megtárgyalják a Fidesz és a KDNP azon beadványait, amelyek egyebek mellett a legutóbbi Alaptörvény-módosítások megsemmisítésére irányulnak. A két ellenzéki párt még július végén kezdeményezett utólagos normakontrollt a testületnél, az Alaptörvény 16. és 17. módosítása miatt.  

Hétfőn ismét összeül az Alkotmánybíróság (AB): megtárgyalják a Fidesz és a KDNP azon beadványait, amelyek egyebek mellett a legutóbbi Alaptörvény-módosítások megsemmisítésére irányulnak (Fotó: Ladóczki Balázs)
Hétfőn ismét összeül az Alkotmánybíróság (AB): megtárgyalják a Fidesz és a KDNP azon beadványait, amelyek egyebek mellett a legutóbbi Alaptörvény-módosítások megsemmisítésére irányulnak (Fotó: Ladóczki Balázs)

Az AB eredetileg augusztus 13-án, múlt hét csütörtökön tárgyalta volna az indítványokat, de végül csak a  közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (kekva) vonatkozó Alaptörvény-módosítást támadó indítványról született döntés: elutasították. Az AB többsége ugyanis úgy látta, annak eldöntése, hogy egy szabály kellően általános, normatív vagy éppen túlzottan konkrét-e, már magának a rendelkezésnek a tartalmi értékelését jelentené, ez pedig nem tartozik a testület hatáskörébe. 

A testületnek így három ügy maradt mára:

  1.  Alkotmánybírói korhatár: a bírák és alkotmánybírók 70 éves felső korhatárának visszaállítása, aminek következtében a testület 15 tagja közül többeknek (köztük Polt Péter elnöknek) szeptember 1-jével távoznia kell.
  2. Az államfő megbízatásának megszűnése: a módosítás azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársaság elnöki tisztségét.
  3. Képviselői cikluskorlát: az Alaptörvény új szabálya szerint nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki legalább 12 évig vagy három cikluson keresztül már országgyűlési képviselő volt.

Ha úgy dönt az Alkotmánybíróság, Baka András hivatalba sem léphet

A Fidesz kezdettől fogva alkotmányellenesnek és a jogállamiságot sértő lépésnek nevezte Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését. Ennek ellenére július 13-án az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette a köztársasági elnök megbízatását. Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén megválasztották Magyarország új köztársasági elnökét, Baka Andrást. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a folyamatban, mivel azt illegitimnek tartja, így jelöltet sem állítottak.

Amennyiben az Alkotmánybíróság helyt ad a Fidesz indítványának, Sulyok Tamásnak nem szűnik meg az állafői megbízatása (Fotó: Bach Máté)
Amennyiben az Alkotmánybíróság helyt ad a Fidesz indítványának, Sulyok Tamásnak nem szűnik meg az államfői megbízatása (Fotó: Bach Máté)

Érdemes megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróságon – egy kivétellel – továbbra is a Fidesz által jelölt és megválasztott alkotmánybírák hozzák meg a döntést. Polt Péter elnöknek, valamint három, 70 év feletti bírótársának ugyanis csak szeptember 1-jén szűnik meg a mandátuma. Az alkotmánymódosítás egyedül Hende Csaba volt honvédelmi miniszter és fideszes országgyűlési képviselő megbízatását szüntette meg azonnali hatállyal, a helyére pedig a Tisza Sonnevend Pált választotta meg.

ad

További tartalom Önnek