PolitikaSzerző: origo 2026. 08. 17. 2 percnyi olvasás
A testület határozata különösen az államfői tisztség miatt lehet jelentős.
Ma ismét összeül az Alkotmánybíróság (AB): megtárgyalják a Fidesz és a KDNP azon beadványait, amelyek egyebek mellett a legutóbbi Alaptörvény-módosítások megsemmisítésére irányulnak. A két ellenzéki párt még július végén kezdeményezett utólagos normakontrollt a testületnél, az Alaptörvény 16. és 17. módosítása miatt.

Az AB eredetileg augusztus 13-án, múlt hét csütörtökön tárgyalta volna az indítványokat, de végül csak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (kekva) vonatkozó Alaptörvény-módosítást támadó indítványról született döntés: elutasították. Az AB többsége ugyanis úgy látta, annak eldöntése, hogy egy szabály kellően általános, normatív vagy éppen túlzottan konkrét-e, már magának a rendelkezésnek a tartalmi értékelését jelentené, ez pedig nem tartozik a testület hatáskörébe.
A testületnek így három ügy maradt mára:
A Fidesz kezdettől fogva alkotmányellenesnek és a jogállamiságot sértő lépésnek nevezte Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését. Ennek ellenére július 13-án az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette a köztársasági elnök megbízatását. Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén megválasztották Magyarország új köztársasági elnökét, Baka Andrást. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a folyamatban, mivel azt illegitimnek tartja, így jelöltet sem állítottak.

Érdemes megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróságon – egy kivétellel – továbbra is a Fidesz által jelölt és megválasztott alkotmánybírák hozzák meg a döntést. Polt Péter elnöknek, valamint három, 70 év feletti bírótársának ugyanis csak szeptember 1-jén szűnik meg a mandátuma. Az alkotmánymódosítás egyedül Hende Csaba volt honvédelmi miniszter és fideszes országgyűlési képviselő megbízatását szüntette meg azonnali hatállyal, a helyére pedig a Tisza Sonnevend Pált választotta meg.