• Botrány és lázadás: Klimt radikálisan szakított a konzervatív akadémizmussal, és az intézményrendszer ellen fellázadva megalapította a bécsi szecessziót.
• Az arany és a szimbolizmus: egyedi formanyelvét a bizánci mozaikok ihlette valódi aranyfüst, a burjánzó ornamentika és a mély szimbolikus tartalom határozta meg.
• A női divat és az erotika: alkotásainak középpontjában a női test érzéki, tabuk nélküli ábrázolása és a korabeli bécsi elit asszonyainak különleges portréi álltak.

A bécsi szecesszió vezéralakja, Gustav Klimt 1862. július 14-én született a ma Bécshez tartozó Baumgartenben, aki munkásságával alapjaiban formálta át az európai modernizmust. Pályafutása kezdetén hagyományos historizáló falfestményekkel aratott sikert, ám egyedi formanyelvének kibontakozásával hamar szembefordult a konzervatív akadémiai elvárásokkal.

Ki volt Gustav Klimt, és hogyan változtatta meg a modern festészetet?

Klimt alkotásait mély szimbolizmus, burjánzó ornamentika és a női alakok érzéki, kendőzetlen ábrázolása határozta meg. Leghíresebb, valódi aranyfüsttel készített képein – amelyek ma is mágnesként vonzzák a látogatókat – apja aranyműves háttere és a bizánci mozaikok hatása ötvöződött.

Művészete a lázadás és a megújulás jegyében telt: 1897-ben társaival megalapította a bécsi szecesszió mozgalmát, szakítva a hivatalos művészeti intézmények merevségével. Olyan monumentális alkotások kísérték útját, mint a Bécsi Egyetem számára készített, komoly botrányt kavaró allegorikus mennyezetfestmények, vagy a zenei ihletésű Beethoven-fríz.

A századforduló utáni éveket az úgynevezett arany korszak fémjelezte, amelynek csúcspontjai, mint A csók vagy Adele Bloch-Bauer I. portréja, az egyetemes művészettörténet részévé váltak. Ezek a képek a kétdimenziós, geometrikus mintázat és a finom, plasztikus emberi alakok kontrasztjára épülnek. Alkotói periódusának későbbi szakaszában a színes, dekoratív tájképek és a kifejezőbb, expresszív portrék kerültek előtérbe. Klimt 1918-ban bekövetkezett haláláig az osztrák kulturális élet megkerülhetetlen figurája maradt, öröksége pedig a mai napig inspirálja a vizuális kultúrát.