Az előző idényben az OLYMPIQUE MARSEILLE-NÉL nem sikerültek rosszul a nyári átigazolások (Igor Paixao, Najef Agerd, Pierre-Emile Höjbjerg, Neal Maupay, Arthur Vermeeren, Benjamin Pavard, Matt O'Riley, Facundo Medina, Timothy Weah, Emerson Palmieri, Pierre-Emerick Aubameyang, Angel Gomes, CJ Egan-Riley és Hamed Traoré érkezett, felkerült a B-csapatból a szupertehetség Robinio Vaz), remek edzővel (Roberto De Zerbi) a kispadon nagy reményekkel vágtak neki a küzdelmeknek. A tervezett diadalmenetből néhány hónap alatt tragikomikus vesszőfutás lett: Jacques Abardonado, majd Habib Beye is ült a kispadon (legalább lehetőséget kaptak a klub egykori játékosai), a bajnokságban kétszer is komoly hullámvölgybe kerültek, egymást követték a balhék és a fura vezetői döntések, a hajrát is elrontották, a hazai kupában kiestek odahaza a Toulouse ellen, a BL alapszakaszában a 25. helyen végeztek, azaz éppen csak, de itt is kiestek. A PSG elleni ötgólos vereség után a sportigazgató, Mehdi Benatia lemondott, ám a tulajdonos visszahívta, sőt nagyobb hatalmat adott neki, erre lemondott a francia média nagy kedvence, az elnök, Pablo Longoria (ma már a spanyol szakember a River Plate-nél dolgozik nagy sikerrel, a minap majdnem megverte egyik játékosa).

Az új elnök az üzleti életben bizonyító (de néhány zűrös ügyet azért összehozó) Stéphane Richard lett, a tavaly ősszel érkező sportigazgató, a korábbi kiváló védő, Federico Balzaretti elé jött a Bresttől Grégory Lorenzi – a klubnál igen erős maradt azért az olasz vonal, az általános igazgató a volt interes Alessandro Antonello, az elnöki tanácsadó Fabrizio Ravanelli, a Felügyelő Bizottság egyik tagja Gianluca Santaniello, a Venezia korábbi fejlesztési igazgatója, a megfigyelők főnöke pedig Riccardo Polacco.