Sok minden felborult már Európa második világháborút követően kialakult rendjében, sőt a Szovjetunió felbomlása után is. Országhatárok változtak, államok estek szét, bővült az EU, területi háborúba keveredett két volt szovjet tagállam, bővült a NATO. Most reális esély van egy olyan újabb fordulatra is, amely egy évszázaddal pörgetné vissza az időt. Mekkora szentségtörés lett volna ez nemrég, már fel se tűnik.

Az EU bővülése elakadt egy ponton, de az ukrán háború brüsszeli hatásaként továbbhaladni várják. Egyesek gyorsítottan, mások a korábban megszokott normál menetben, amikor hosszú évek tárgyalásai és számtalan feltétel teljesítése vezetett a teljes jogú tagság elnyeréséig. 

De nézzünk meg egy elméleti verziót: mi van, ha valaki nem az EU-hoz csatlakozik, hanem egy EU-tagállamhoz?

Teszem azt: szétválik két részre Csehszlovákia (ahogy szét is vált), aztán Csehországot felveszik az EU-ba, Szlovákiának meg kiadják az útját. Erre Pozsony hümmög egyet, majd Szlovákia csatlakozik Csehországhoz és már bent is van az unióban.

A meghökkentő kerülőút csak addig meghökkentő, amíg bele nem gondolunk, hogy ilyen tulajdonképpen megtörtént már egyszer. 

Persze, minden eset más. A valamikori NDK olvadt össze az NSZK-val, és a kommunista rezsimet maga mögött hagyva egy slusszra mindjárt EU-állampolgárrá váltak a "DDR-Bürgerek". Németország egyesülése 1990-ben történt.

EU-bővítés: a jelöltek és a DDR-trükk

Lássuk, kik az EU tagjelöltjei, mióta, hogy állnak, és van-köztük olyan, aki bevethetné a DDR-trükköt.

• Törökország ( 2005. október 3.) – A tárgyalások 2018 óta gyakorlatilag befagytak. 
• Montenegró   (2012. június 29.) – Az egyik legelőrébb tartó tagjelölt; mind a 33 fejezetet megnyitotta. 
• Szerbia   (2014. január 21.) –  A csatlakozási tárgyalások folyamatban vannak, de nem látni aelőre a belépési dátumot. 
• Albánia   (2022. július 19.) – Ekkor tartották az első kormányközi konferenciát és nyitották meg hivatalosan a tárgyalásokat. 
• Észak-Macedónia  (2022. július 19.) – Ekkor indult meg hivatalosan a tárgyalási folyamat nyitó szakasza. 
• Ukrajna  (2024. június 25.) – Az első kormányközi konferenciával hivatalosan megnyíltak a tárgyalások. 
• Moldova   (2024. június 25.) – Ukrajnával azonos napon kezdődtek meg a tárgyalások.
• Bosznia-Hercegovina – még nem kezdődtek meg ténylegesen a csatlakozási tárgyalások. Az Európai Tanács 2024 márciusában politikai döntést hozott a tárgyalások megnyitásáról, de a formális tárgyalási folyamat első kormányközi konferenciája még nem történt meg. 
• Grúzia –  2023 decemberében kapott tagjelölti státuszt, de a csatlakozási folyamat 2024-ben de facto leállt.

Érdekes fejlemény lenne, de aligha fog megtörténni, ha Szerbia vagy Montenegró egyesülne az EU-tag Horvátországgal. Még érdekesebb, ha a folyamat nehézségeit tapasztalva Ukrajna csatlakozna a baráti Lengyelországhoz, node ilyenről sem volt szó.

Van azonban egy ország, amelynek esetében konkrétan szóba került a B terv, a hátsó ajtó. Erről írt cikket a világlap, a The Economist.

Ezek a területek már tartoztak egyszer egy EU-tagállamhoz, igaz hogy jóval az EU létrejötte előtt.

Ha megtörténne, "ismétlés" lenne – valamikor szentségtörésnek számított volna a gondolat

Nem feszíjük tovább, s The Economist cikkének bevezetőjét idézve eláruljuk, melyik országról van szó:

"Eltűnhet Moldova? Történt már ilyen korábban: 1918-ban, közvetlenül az összeomló Orosz Birodalomtól való elszakadás után Moldova parlamentje megszavazta a csatlakozást a szomszédos Romániához (szerk. ide is tartozott a mai ország jelentős része 1940-ig). Ma az ország célja, hogy 2030-ra csatlakozzon az Európai Unióhoz. Vezetői azonban nemrégiben azt sugallták, hogy ha az EU ezt megakadályozza, akkor Moldova egyesülhet Romániával, amely már tagja az uniónak."

Valamikor, nem is oly rég ötletelésnek tűnt volna erről beszélni (kicsit még régebben szentségtörésnek), de már nem az. A brit lap sorolja az előzményeket:

• Maia Sandu, Moldova elnöke azt mondta: egy népszavazáson az egyesülésről Romániával igennel szavazna. 
• Eugen Osmochescu miniszterelnök-helyettes az egyesülést„B tervnek” nevezte. 
• Nicușor Dan, Románia elnöke szintén az egyesülés híve, akárcsak több más román politikus.
• A moldovaiak többsége románul beszél, az ország területének nagy része pedig 1918 és 1940 között Romániához tartozott.

Mi köze Marine Le Pen Franciaországának Moldova és Románia egyesüléséhez?

A brit lap reális esélyt lát rá, hogy Moldova 2029-ig teljesítse az EU csatlakozási követelményeit. Csakhogy mindjárt hozzátesz egy bökkenőt is.

Ez a bökkenő Franciaország. 

Románia hagyományosan erősen a franciák felé orientálódik, de nem arról van szó, hogy francia hatásra letennének a Moldovával való egyesülés tervéről (amit Romániában a felmérések szerint körülbelül 70 százalék támogat, Moldovában pedig mintegy 40 százalék.)

Csakhogy Párizsban már a kapukat döngeti a brüsszeli fővonal réme: lejár Emmanuel Macron mandátuma, tavasszal elnökválasztást tartanak, és az is előfordulhat, hogy a 2029-ben a radikális jobboldali Marine Le Pen lesz Franciaország elnöke. Ők pedig meglehetősen szkeptikus álláspontot képviselnek az EU bővítését illetően. 

A brit lap Iulian Grozára, az Európai Politikák és Reformok Intézetének igazgatójára hivatkozik, aki szerint a moldovai támogatottság az elmúlt évtizedben megduplázódott. 

Az országnak mintegy 2,9 millió lakosa van; becslések szerint 850 ezren – beleértve a külföldön élőket is – román állampolgársággal rendelkeznek. Sokan már a romániai választásokon is szavaztak – a cikk úgy írja, hogy Danra.

EU-bővítés helyett EU-beolvadás: ez sem sima ügy, és van egy +1 is

A cikk emlékeztet egy igen fontos részletre. Előképnek az NDK-NSZK egyesülés kiváló, csakhogy akkor egy gazdag ország kebelezett be egy szegényebbet, és azóta sem sikerült eltüntetni a két országfél közti különbséget.

Ebben az esetben viszont Románia nem kifejezetten gazdag (éppen megszorításokkal küszködik), Moldova pedig kifejezetten szegény. 

Emellett az utóbbi kormányának nincs ellenőrzése Transznisztria, a szakadár, oroszbarát államalakulat felett – igaz, az utóbbi függetlenségét egy ENSZ-tagállam se ismeri el. Egy 1994-es megállapodás az oroszbarát transznisztriai gagauzokkal lehetőséget biztosít számukra a függetlenségre, ha Moldova valaha csatlakozna Romániához – ugyanakkor ők Oroszországtól elszigeteltek: szigetként létezni nehézségeket teremtene a számukra.

Ha izgalmasnak és kihívást jelentőnek találjuk ezt a problémacsokrot az EU-ba vezető kerülőúton, megemlítenénk egy plusz esetet (amint a The Econonomist is megteszi), amit azonban itt nem viszünk tovább.

Az EU-tagjelölt Albániában és a túlnyomórészt albán nemzetiségű Koszovóban is nagy többség támogatja a két ország egyesülését.